Kötelező lett a bárányhimlő elleni védőoltás.

Arról már korábban beszámoltunk Facebook oldalunkon, hogy 2019-től kötelezővé válik Magyarországon a bárányhimlő elleni védőoltás és lassan kezd körvonalazódni annak mikéntje is. 

Korábban a januári bevezetésről lehetett hallani, de végül az nem valósult meg, mert a vakcinák előállításának tenderét írták ki januárban. Ahhoz, hogy bevezetésre kerüljön, a tendert meg kell nyerni, a gyártást el kell kezdeni, ami ugye nem megy 1-2 nap alatt...  Így a bevezetés 2019 őszére tolódott.

A közbeszerzési felhívás alapján a pályázatot beadó cégeknek 2019. június 15-ig 95 ezer 2019. december 15-ig pedig 90 ezer adag oltóanyag beszállítását kell vállalniuk. 

Az oltások gyártásáért az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) és Glaxo-Smith-Kline Kft. (GSK) versenyezhetett, mert ennek a két cégnek van Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vakcinája. A tender győztese nagy eséllyel az a gyógyszergyártó cég, amely a legalacsonyabb árat tudja február 5-ig megajánlani. 

2019.áprilisában kiderült, hogy az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) nyerte a közbeszerzést, akik az oltóanyagot Hollandiában fogják legyártatni. 

Az MSD a Hungaropharma Gyógyszernagykereskedelmi Zrt.-n keresztül indult a tenderen, és 1 milliárd 242 millió forintért adja a 185 ezer adag oltóanyagot. A bárányhimlő elleni védőoltás tenderének adatai szerint a GlaxoSmithKline Kft. (GSK) nettó 1 milliárd 340 millió forintos ajánlatot adott, vagyis 98 millió forinttal drágábbat, mint a nyertes.

„Mint már jeleztük, a gyártókapacitás szempontjából kritikus a beszerzendő vakcina mennyisége, ezért jelentős belső logisztikai átszervezések és a készletek allokációja segíti a határidők betartását” – nyilatkozta az MSD a Világgazdaságnak. A társaság világszerte és teljes kapacitáskihasználással évi 170 millió dózist tud előállítani, viszont 2024-ig megduplázza a gyártóhelyei számát. 

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos nyilatkozatából megtudhattuk, hogy az oltást 13-16 hónapos koruk között kapják meg a gyermekek. A teljes védettség kialakításához két oltásra van szükség. 

Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ. 

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője is azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni átoltottság.

A bárányhimlő elleni védőoltással immár tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma.

Kapcsolódó írásaim:
- Bárányhimlő - varicella.
- A bárányhimlő elleni védőoltásról.
- Lyme-kór - Borreliózis.
- Kullancs elleni védőoltások.
- Uszodaszemölcs - molluscum.

Lyme-kór - Borreliózis.

Korábban volt szó a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásról (kullancsenkefalitiszról), amely védőoltással megelőzhető. Ma egy másik kullancsok által terjesztette, igen súlyos betegséggel, a Lyme-kórral foglalkozunk. Ez ellen sajnos nincs védőoltás.

Mivel május a Lyme-kór hónapja, ezzel a cikkel igyekszem felhívni a figyelmet erre a betegségre és a gyors felismerés fontosságára. 

Mi okozza a Lyme-kórt? Hogyan terjed?

Kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz.

Olyan kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is fertőzöttek ezzel a baktériummal. A fertőzést kizárólag az Ixodes ricinus (közönséges kullancs) családba tartozó kullancsok terjesztik. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe. 

Közönséges kullancs lárva (A), nimfa (B), nőstény (C), hím (D)

Tévhit! Szexuális úton, vérátömlesztéssel nem vihető át a fertőzés egyik emberről a másikra. 

Viszont amennyiben az édesanya Lyme-kóros, a magzat is megfertőződhet. Különösen abban az esetben veszélyeztetett a magzat, ha a várandósság ideje alatt fertőződik meg az anya és nem kap megfelelő kezelést. Ilyen esetben előfordulhat magzati károsodás, elhalás, koraszülés. 

Amennyiben a fertőzés a terhességet megelőzően bekövetkezik, úgy kicsi az esélye a magzati károsodásnak, még akkor is, ha a terhesség idején egyáltalán nem kap kezelést az édesanya. 

Mindenképp forduljon orvoshoz, ha felmerül a gyanú, hogy várandóssága alatt fertőzött kullancs csípte meg!

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Lyme-kór nem csak emberekben alakulhat ki, hanem az állatok is veszélyeztetettek. Mivel kedvenceink testét szőr fedi (általában), a jellegzetes Lyme-foltot nehéz észre venni. Elsőként az állat étvágytalansága, fájdalma, az ízületi fájdalom okozta "óvatos" járás kelthet gyanút. Gyakran kíséri magas láz. Minél fiatalabb egyedről van szó, annál súlyosabb a fertőzés lefolyása. Van, hogy a tünetek maguktól elmúlnak, majd hetek, hónapok múlva újra visszatérnek.

Lappangási idő: egy naptól 3 hónapig terjed, általában egy hét.

Lyme-kór tünetei:

Helyi bőrtünet. Ez az első, amely felveti a Lyme-kór lehetőségét. A kullancs által megcsípett területen egy kb. 5 cm-esre megnövő, rendszerint ovális alakú, kokárdaszerű bőrpír jelenik meg. (Lyme-folt, erythema migrans vagy vándorló bőrpír – amely a nevével ellentétben, nem vándorol, hanem növekszik)

Egyes területeken, például térdhajlatban, nyakon, hónaljban vagy lágyékhajlatban kezdetben csíkszerű a kipirosodás.

Miután az esetek többségében alig viszket, fájdalmat nem okoz, gyakran észre sem veszi az, akin rajta van. Gyakran családtag, ismerős kérdez rá, hogy mi az a folt a testen.

Lyme-folt (erythema migrans)

Maga a folt legalább egy hétig látható, majd spontán eltűnik, néha azonban egy évig is megmarad.

Fontos! A folt eltűnése nem jelenti automatikusan, hogy a kórokozó elpusztult.

Az első folt szinte mindig a csípés helyén alakul ki, de idővel előfordulhat az is, hogy testszerte 2-5 cm átmérőjű, ovális foltok jelennek meg. Számuk akár az 50-et is elérheti. Vagy nagyméretű (10-20 cm-es) foltok keletkeznek, amelyek száma 10 alatt marad.

Fejfájás, rossz közérzet, hidegrázás.

Bőrsorvadás. Ez elsősorban idősebb nőknél fordul elő. Többnyire a kéz, a könyök, a lábfej és a térd feletti bőrterületek lilás elszíneződése, duzzanata az első tünet. Fájdalom ilyenkor még nem vagy csak kis mértékben jelentkezik. A folyamat előrehaladta viszont erős fájdalommal jár, mivel a bőrterület alatti idegek, csontok és ízületek is érintetté válnak.

Idegrendszeri elváltozások. Előfordulhat agyvelő- és agyhártyagyulladás is de az idegrendszeri folyamatok között inkább a lassú elbutulás és a kóros feledékenység jellemző.

Idegek sérülése. Gyakran okoz átmeneti arcidegbénulást. Gyakorinak számít a szemmozgató idegek károsodása is. Kialakulhatnak egyéb ideggyulladások, amelyek végtagzsibbadást vagy izomgyengeséget okozhatnak.

Ízületi és izomfájdalom. Bármilyen ízület gyulladása kialakulhat, de leggyakrabban a térd betegszik meg.

A betegség hullámzó, tünetmentes és panaszos időszakok váltják egymást.

A Lyme-kórnak előrehaladottság szempontjából 4 szakaszt különítünk el.

Korai szakasz: influenzaszerű tünetek, például láz, hidegrázás, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, torokfájás, és ekkor jelenik meg az apró, de legalább 5 cm-es Lyme-folt is a bőrön.

Előrehaladottabb szakasz: az influenzaszerű tünetek mellé fájdalom és gyengeség társul, zsibbadás a karokban és a lábakban, látászavart és szívproblémákat is tapasztalhatunk, további bőrkiütések is jelentkezhetnek, és a féloldali arcbénulás is ebben a szakaszban gyakori.

Késői szakasz: ez a szakasz a csípést követő hetekben vagy hónapokban, de akár években is jelentkezhet. Tünetei: ízületi gyulladás, nem múló fáradtság, folyamatos kimerültség, fejfájás, szédülés, alvászavarok és mentális zavarok (lassú elbutulás, memóriazavarok). 

Ha a betegség hosszú ideje fennáll, krónikussá is válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, ideg- és ízületi gyulladás alakulhat ki. 

Vannak, akiknél a betegség annyira enyhe panaszokat okoz, hogy nem is fordulnak vele orvoshoz, de sajnos náluk ugyanúgy előfordulhat, hogy krónikussá válik a betegség.

Diagnózisa.

Ha a folt megjelenik, gyakorlatilag a szakember fel is tudja állítani az alapján a diagnózist.  Gyermekek esetében gyakori a fülcimpa lilás-vörös színű, fájdalommentes duzzanata.

Laborban vérből kimutatható maga a baktérium, illetve a baktérium ellen a szervezet által termelt speciális antitest. Gyógyszertárban is beszerezhetőek Lyme-tesztek. Ezekről már egy külön cikkben írtam: Kullancs gyorsteszt.

Kezelése.

Mivel baktériumból van szó, kezelése antibiotikummal történik.

Bár gyakorlatilag az összes létező antibiotikumot kipróbálták a Borrelia burgdorferi ellen, négy család bizonyult hatásosnak.

- penicillinek (elsősorban amoxicillin)

- tetracyclinek (doxycyclin)

- cephalosporinok (nem mind)

- makrolidok, kizárólag akkor választják ezt, ha az előzőekre allergiás a beteg (leghatékonyabb tagja az azithromycin)

Sajnos sok esetben nem ismerik fel, hogy mivel állnak szemben (mire orvoshoz kerül a beteg a gyengeséggel, fejfájással, rosszulléttel... már elmúlik a jellegzetes Lyme-folt), így a megfelelő kezelés nem kezdődik el időben.

Megelőzés

Sajnos védőoltás nincs a megelőzésére. 

Magát a kullancs csípést kell megpróbálni elkerülni. Érdemes tudni, hogy a kullancs lentről mászik felfelé (nem a fáról potyog a fejünkre, ahogy azt egész gyermekkoromban elképzeltem), ennek megfelelően próbálhatunk tenni ellenük.

- Mindig alkalmazzunk kullancsriasztó készítményt és tartsuk be a rajta megadott használati utasítást! Ismételjük a használatát olyan gyakran, ahogy azt a szer megkívánja, hogy megfelelő legyen a védelem.

- Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá. (van aki széles ragasztócsíkkal is leragasztja, hogy megakadályozza a kullancsok bejutását) 

Minél magasabbra kell rajtunk felmásznia, hogy szabad bőrfelületet találjon, annál nagyobb az esélye, hogy leesik. Emiatt a pólót is érdemes a nadrágba belehúzni. 

- A gyermekek hosszú haját fonjuk be vagy fogjuk össze és adjunk rájuk fehér sapkát, hogy hamarabb észre tudjuk venni az azon mászó kullancsot.

- Alapvetően napsütésnek kitett, szabadon hagyott, felmelegedett bőrfelületeket a kullancs nem szereti.

Nem bizonyított, hogy a sok fokhagyma evése, a B-vitamin komplex (Polybe), alkohol fogyasztása... véd a kullancsok ellen. Ezért kizárólag ezekre a módszerekre nem tanácsolnám, hogy hagyatkozzanak.

Kirándulások után, mindig alaposan vizsgáljuk át egymást és fontos, hogy a bőrben talált kullancsot minél hamarabb, szakszerűen távolítsuk el! Ne várjunk azzal, hogy orvos lássa.

A feji végéhez, a bőrhöz közel fogjuk meg egy csipesszel úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben van a Lyme-kórt okozó baktérium.

Kapcsolódó írásaim: 

- Kullancs gyorsteszt.

- Kullancs elleni védőoltások.

- Fejtetű - mivel állunk szemben?

Fejtetű – mivel állunk szemben?

Sajnos közösségbe járó gyermekeknél alig lehet kikerülni ezt a témát. Bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban rendszeresen felüti a fejét ez az élősködő. Emiatt az intézményt ellátó védőnők, orvosok rendszerint ellenőrzik a gyermekeket. 

Az elején szeretném kiemelni, hogy a tetvesség alapvetően nem az ápolatlanság, az elhanyagoltság jele. (Az, hogy esetleg a szülő nem fordít elég figyelmet a kikezelésére és emiatt újra visszafertőződik a közösség, már más tészta.) A fejtetű a koszos és tiszta hajat egyaránt szereti, nem tesz különbséget. A hosszabb hajjal rendelkezők kicsit rosszabb helyzetben vannak, mivel a tetvek könnyebben megkapaszkodnak a hosszú hajban. (A tetveknek rendkívül fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatóak vissza a lábszárra, így nagyon erősen tudják magukat rögzíteni a hajszálakra.)

Emellett szintén fontosnak tartom már az elején leírni, hogy a tetvek fertőző betegséget nem terjesztenek. De ez nyilván kevéssé vigasztalja azt, akinek túl kellett lennie ezen. Tudom, hogy lelkileg sokszor nagyon megviseli a családot a tetvekkel folytatott harc, emellett az elvakart sebek felülfertőződhetnek és az allergiás reakció -ha kialakul- is csak rontja a helyzetet. 

Még pályám legelején találkoztam egy nagyon aranyos, derékig érő hajú kislánnyal és az anyukájával. Szegények hónapokig küzdöttek a tetvekkel, mert volt egy gyermek az osztályban, aki újra és újra visszafertőzte a többieket. Ki is fakadt az anyuka, hogy hétvégén úgy kellett visszafognia magát, hogy ne essen neki hajnyíróval a kislány hajának.

De kezdjük is el a téma boncolgatását.

Mi is az a fejtetű?

A tetű egy 2,5-4,5mm nagyságú, ovális alakú élősködő rovar. A színe általában szürke.

Emberen három fajtája fordulhat elő: fej-, ruha- és lapostetű. Ma az elsővel foglalkozunk.

A fejtetvek vérszívással táplálkoznak, amellyel viszketést váltanak ki, és az arra érzékenyeknél allergiás bőrreakciót is okozhatnak.

Fejlődésük, szaporodásuk.

Az élősködő rovarok lerakják a petéiket (tetveknél ezt serkének nevezzük), amelyekből 5-8 nap alatt kelnek ki a tetvek, amelyek 2-3 hét alatt válnak ivaréretté.

A serkék igen ellenálló burokkal rendelkeznek. Egy nőstény tetű a 2-4 hetes élete során átlagosan 100 petét rak le. 

A tetvek repülni és ugrani ugyan nem tudnak, de elég gyorsan másznak a fejbőrön, és így könnyen átjutnak egyik emberről a másikra (például egymás megölelése során). Emellett a közös fésű, hajkefe, törölköző használata, egymás sapkájának felpróbálása... szintén esélyt ad a terjedésüknek.

Tünetek.

Mivel kerülik a fényt és a haj gyakran el is takarja őket, a viszketés szokott lenni az első gyanút keltő jel. Ezután fedezik fel az apró, fehér serkéket a hajtöveknél – elsősorban halánték- és tarkótájon. Ellentétben a fehér korpától, a serkéket nem lehet könnyen kirázni, leseperni a hajról, mivel a serkét a tetű nehezen eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti a hajszálhoz.

A vakarás (gyerekeknél pl.koszos kézzel) felülfertőződéshez vezethet. Begyulladhat, gennyező seb alakulhat ki a csípés helyén. Emellett a korábban említett allergiás reakció is gyulladást, duzzanatot válthat ki.

Diagnózis.

Elég könnyen, akár otthon is diagnosztizálható (szabad szemmel is látható, de egy kézi nagyító is a segítségünkre lehet). A hajat lazán szét kell választani, elsősorban a halánték- és a tarkótájékon, és ha a vakarózás okozta kipirosodás mellett a hajszálak tövében szürkésfehér, a hajhoz ragaszkodó serkéket találunk (sötét haj esetén könnyebben észrevehetőek), sajnos kész is a diagnózis. 

A serkék mellett kifejlett tetvek is vannak a hajban, de ezeket nem mindig könnyű meglátni. Mint fentebb is írtam, kerülik a fényt és gyorsan mozognak. A serkéket sűrű fokú fésűvel lehet lehúzni a hajszálakról és érdemes meggyőződni az életképességükről. A legegyszerűbben ez az ún. "körömpróbával" lehetséges: az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad ki.

Megelőzése.

A rendszeresen végzett szűrés, a korai felismeréssel, segíthet a közösségen belüli terjedés minél előbbi megakadályozásában.

Közösségekben érdemes kerülni a közös fésűk, hajkefék használatát.

Korábban a tetűirtó hajszeszeket alkalmazták megelőzésre, de szerencsére forgalomba kerültek kimondottan megelőzésre szolgáló, tetűriasztó készítmények és 2 az egyben típusú irtó+riasztók is, amelyek kevésbé drasztikusak. (kicsit lentebb lesz szó konkrét készítményekről)

Ezeket nyilván nem használja az ember minden nap, csak abban az esetben, ha a közösségen belül felmerül a tetvesség lehetősége. (akkor is ha a csoportban nincs, de az óvoda más csoportjában már felütötte a fejét)

Kezelése.

Egyrészt tetű- és serkeirtó készítménnyel meg kell szabadulnunk a rovaroktól, másrészt a potenciálisan fertőzött tárgyakat (fésűk, hajkefék, ágynemű, törölközők, ruházat...), a visszafertőződés megelőzése céljából, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés történhet forró vízzel, a ruházat, ágynemű átvasalásával. Sőt a fagyasztás is bevethető. Vagy magába a tetűirtó szerben történő áztatással. (pl.fésűk esetében)

Megelőzésre, kezelésre alkalmas készítmények: 

1. Elimax sampont tetűirtó/riasztó 100ml + fésű

2. Frezyderm tetűirtó csomag (sampon+spray+fésű)

3. Hedrin megelőző spray fejtetű ellen 120ml

4. Hedrin tetűirtók (többféle)

5. Nyda fejtetű- és serkeirtó 50ml + fésű

6. Paranit megelőző sampon 200ml

7. Paranit fejtetű riasztó aeroszol 100ml

8. Paranit fejtetű- és serkeirtók (többféle)

9. Pedex tetűirtó (többféle kiszerelés)

A termékek összetételéről, alkalmazási javaslatáról részletes leírás az alábbi linken található:

https://www.vitalhaz.hu/index.php?route=product/list&keyword=tet%C5%B1

Kapcsolódó írásaim:

- Uszodaszemölcs - molluscum.

- Koszmó.

- Kéz-láb-száj betegség.

- Bárányhimlő - varicella.

- Veszélyes-e a sok antibiotikum gyermekkorban?

- Szélgörcsök újszülött és csecsemőkorban.

Mire jó a D-vitamin?

A facebook oldalamon (A gyógyszerészválaszol. facebook oldala) nemrég megosztott D-vitamin cseppel kapcsolatos OGYÉI hír kapcsán gondoltam, hogy éppen ideje egy cikket szentelnem a D-vitaminnak. Nem is értem erre eddig, hogy nem kerítettem sort.

Ajánlom ezt a cikket drága sógornőmnek a messzi Angliában, akinél jobbat nem is kívánhatnék!

A D-vitamin („napfény vitamin”) a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik. (mint az A-, E-, K-vitamin)

Ez azért fontos, mert -ellenben a vízben oldódó vitaminokkal, amelyeket a szervezet nem képes sokáig tárolni és túladagolás esetén a nem hasznosuló vitamin a vizelettel távozik- a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet elraktározza (elsősorban a zsírszövetekben és a májban), így túladagolásnál mérgezés tünetei lépnek fel. Az előnye viszont, hogy nem kell minden nap pótolni. (Pl.: csecsemőknél: napi 1 csepp D-vitamin vagy heti egyszer 7 csepp)

Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, mindig érdemes hozzá egy kis zsírosat is fogyasztani, ami segíti a bélből történő felszívódását. (Nem véletlenül egyre elterjedtebbek az olivaolajos D-vitamin kapszulák, akol a D-vitamin nem tablettázva, hanem zsírban oldva található meg)

A D-vitamin okkal hívják „napfény vitaminnak”, hisz a szervezetünk (egész pontosan a bőrünk) saját maga állítja elő napfény hatására (UV-B segít az előállításában).

Ebből adódik, hogy az őszi-téli hónapokban, amikor testünk nagy részét ruha fedi és jóval kevesebb a napsütéses órák száma, megfelelő D-vitamin pótlás nélkül hiányállapot lép fel.

Magyarországon tél végére a lakosság 90-95 %-ánál D-vitamin hiány mutatható ki. Pótlás nélkül kb. 2-3 hónap alatt kiürül a szervezetben elraktározott D-vitamin.

Mivel az élelmiszerekben nagyon kevés a D-vitamin (egyedül a halmáj olajak a kivételek), normál táplálkozással a szervezetbe bejuttatott mennyiség elhanyagolható, ezért a hiányállapot még változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással sem kerülhető el.

Ahogy jön a jó idő, az egészséges gyermekek és felnőttek D-vitamin-szükségletét teljes mértékben fedezi, ha elég időt töltenek a napfényen.

De mennyi az elegendő idő?

Nyári hónapokban 15-30 perc (napszaktól, bőrtípustól függően) elég a megfelelő D-vitamin szükséglet előállítására. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időseknél jelentősen csökken, így náluk előfordul, hogy a nyári időszakban is szükség van D-vitamin pótlására.

A légköri szennyeződések elnyelik az UV-sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud előállítódni a bőrben.

Érdekesség: Angolkór.

Az angolkór egy hiánybetegség, melynek hátterében jellemzően D-vitamin hiány áll. (mi más is lenne, ha erről szól a cikk)

A D-vitamin hiány következtében a kalcium és a foszfor felszívódása a belekben nem megfelelő. Ennek következménye, hogy a vérben leesik a kalcium és a foszfát szintje és ez végső soron a csontok lágyulásához vezet.

Gyermekekben jellemző tünet a donga láb, a gerinc, a medence és a mellkas eltorzulása, amik a normál terhelés következtében alakulnak ki. Jellemző egyes csontok megvastagodása, például a térdben, a csuklóban, a bokában. Hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél izomrángás és tetánia(=merevgörcs) is felléphet.

A betegség első tudományos leírása Dr. Daniel Whistlertől származik 1645-ből, és Francis Glisson professzortól 1650-ből. Az angolkórt elsőként Észak-Európában, elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban írták le az ipari forradalom alatt, amikor sok ember kezdett élni városi környezetben, ahol jellemző volt a légszennyezés és a kevés napfény.

1886-ban és 1890-ben Hirsch és Palm mennyiségi vizsgálatot végzett az angolkór földrajzi elterjedésére vonatkozóan és azt találták, hogy az angolkór kapcsolatban van a napfény hiányával. Ezt igazolta 1919-ben Huldschinsky, amikor bemutatta, hogy az angolkór ultraviola fénnyel kezelhető.

D-vitaminok fajtái.

A D-vitamin (kalciferol) egy összefoglaló név, amely kétféle D-vitamint takar:

- D2-vitamin (ergokalciferol): növényi eredetű elővitaminból, az ergoszterinből keletkezik ultraviola (UV-B) sugárzás hatására. Állati eredetű D2-vitamint csupán néhány halmájolaj-féleség tartalmaz.

- D3-vitamin (kolekalciferol): a természetben előforduló D-vitaminok nagyobb része D3-vitamin, amely az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin elővitaminból alakul ki a bőr felületét érő napfény hatására.

A D3-vitamin biológiai hatását tekintve aktívabb forma a D2-vitaminnal szemben, vagyis a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin. 

Érdekesség: Vitamin vagy hormon?

Bár vitaminként emlegetjük, valójában hormon. Vitaminoknak nevezzük mindazokat az élettanilag fontos vegyületeket, melyekre szüksége van a szervezetnek, de nem képes előállítani. A D-vitaminokat elő tudja állítani a bőrünk a napsugárzás segítségével. Ezért a D-vitaminok valójában inkább hormonok.

Milyen élelmiszereben található D-vitamin?

- zsíros halakban, halak májában

- tej, tejtermékek

- máj

- tojássárgájában

- a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok)

De újra kiemelném, hogy a táplálkozással bevitt D-vitamin mennyiség elhanyagolható. Túl nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani belőlük, hogy elegendő vitaminhoz juthasson a szervezetünk.

Hatása, jelentősége: (Forrás: https://www.webbeteg.hu)

1. Csontok.

Legfontosabb, legismertebb hatása a kalciumháztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása.

A D-vitamin szükséges a csontképződéshez, a csontok egészséges fejlődéséhez, a csontritkulás megelőzéséhez. Törés után segíti a csontok gyógyulását.

A gyermekeknél elengedhetetlen a csontrendszer és a fogak egészséges fejlődéséhez.

2. Rákos betegségek megelőzésében, kezelésében.

Számos kutatási eredményből arra lehet következtetni, hogy a szervezet magasabb D-vitamin szintjének köszönhetően csökken egyes daganatos megbetegedésének kialakulásának kockázata (emlő-, vastagbél-, prosztata daganat). Alacsonyabb az áttétképződés esélye és jobban reagál a kezelésekre, ha megfelelő a D-vitamin szintje.

3. Immunrendszer.

A D-vitamin segíti az immunrendszer munkáját. Ha a szervezetbe kórokozó került, a D-vitamin immunreakciót indít el, így szerepe van a megfázás megelőzésében és kezelésében is.

4. Cukorbetegség.

Legújabb kutatási eredmények alapján a D-vitamin szerepet játszik mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.

Bizonyos vírusfertőzések hatására a hasnyálmirigy sejtek elpusztulnak, így nem tud kellő mennyiségű inzulin termelődni. A D-vitamin csökkenti a veszélyes vírusfertőzések esélyét. (l. 3-as pont)

5. Szív- és érrendszeri betegségek.

A D-vitamin-hiány növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, beleértve az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóját is.

6. Parkinson-kór.

A legújabb kutatási eredmények igazolják, hogy az alacsony D-vitamin szint a Parkinson-kór egyik rizikófaktora.

7. Depresszió.

A téli depresszió tüneteinek (lehangoltság, kedvetlenség, ingerlékenység, kimerültség érzés...) kialakulása összefüggésben áll magával a vitaminhiánnyal.

8. Pajzsmirigy.

A D-vitaminról sokáig azt hitték, hogy egy „egyszerű” vitamin, ám az utóbbi évek kutatásai során a tudósok rájöttek arra, hogy már-már hormonként viselkedik, így fontos szerepe van a hormonháztartás egészséges működésében. Éppen ezért hiánya gyakran jár együtt inzulinrezisztenciával, illetve pajzsmirigyzavarral is.

9. PCOS.

Tanulmányok bizonyították, hogy minden második PCOS beteg szervezetében jelentős a D-vitamin-hiány, különösen azoknál, akiknél hasi elhízás figyelhető meg.

Emellett összefüggést találtak a D-vitamin hiányának mértéke és az LH, valamint FSH hormonok szintje között, melyek a peteérést stimulálják. Vagyis a D-vitamin-hiány lehet a hiányzó láncszem annak magyarázatában, hogy egyes PCOS betegek esetén miért súlyosbodnak a tünetek, míg mások csak csekély mértékben érintettek.

10. Szklerózis multiplex.

Nagyobb a szklerózis multiplex (SM) kockázata azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak arra, hogy vérükben kevés a D-vitamin legyen - állapította meg egy nagy léptékű kanadai tanulmány. 

Az eredmények, melyeket több tízezer európai származású ember genetikai profiljának tanulmányozásával kaptak, azt az elméletet támasztják alá, hogy a "napfényvitaminnak" közel lehet az idegrendszer gyógyíthatatlan megbetegedéséhez, a szklerózis multiplexhez - tudósított a BBC hírportálja 2015-ben. A kutatók szerint valószínűleg környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak a kór kialakulásában.

11. Családtervezés.

Egy 2012-ben napvilágot látott tanulmány szerint még a gyermekvállalás esélyét is sikeresen befolyásolhatja, ha megfelelő a szervezet D-vitamin-szintje.

Ezt alátámasztja a régi megfigyelés, miszerint az északi országokban télen kimutatható mértékben visszaesik a teherbe esések száma. Természetesen nemcsak a fogamzóképesség növeléséhez, a magzat kihordásához is elengedhetetlen a megfelelő vitaminszint.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a fogamzást követően a szervezet addig soha nem látott szintre próbálja emelni a D-vitamin-tartalékait. A magzat számára ugyanis az anyai szervezet az egyedüli D-vitamin-forrás. Hiányában csontrendszeri eltérések is kialakulhatnak, sőt, valószínűleg az izmok, az idegrendszer és az immunrendszer érését is kedvezőtlenül befolyásolhatja az anya vitaminhiányos állapota.

12. Fogyókúra.

Több tanulmány igazolja, hogy hatékonyabban tud megszabadulni a plusz kilóktól az a fogyókúrázó, akinek szervezetében megfelelő a D-vitamin szint, mint azok, akik D-vitamin hiányban szenvednek, vagy túl alacsony a D-vitamin szintjük.

Hiánytünetei:

Hiányában gyermekeknél angolkór (rachitis), felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás, gyors és hirtelen fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes D-vitamin hiányában beépülni a csontokba és a fogakba. Emellett izomgörcsök jelentkezhetnek.

A gyermekkori alacsony D-vitamin szint jelei:

- a bőr sápadtsága

- puha koponyacsontok, boltozatos homlok

- elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása)

- mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)

- fokozott hajlam a csonttörésre izomzat tónusának csökkenése

- fogzás és mozgásfejlődés késése

- gyakori légúti fertőzések

Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány?

Mint ahogy fentebb volt róla szó, téli időszakban, amikor túl kevés napsütés éri a testet, bárkinél előfordulhat D-vitamin hiány. Emellett főleg idős embereknél vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése esetén.

Ha a bélrendszerből csökken a D-vitamin-felvétel (pl. coeliakia miatt).

Megnövekedett igény (terhesség, szoptatási időszak, gyerekek esetében).

Bizonyos gyógyszerek szedése csökkentheti a szintjét (antiepileptikumok).

Pótlása.

A D-vitamin-adagolást egyénre szabottan kell kialakítani, figyelembe véve az életkort, a testsúlyt, az egészségi állapotot, az esetlegesen szedett gyógyszereket, a szabad levegőn eltöltött időt...

A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin):

Csecsemők számára: 400-1000 NE

Gyermekek számára: 600-1000 NE

Serdülők számára: 800-1000 NE

Felnőttek és várandósok számára: 1500-2000 NE

D-vitamin akció

Túladagolás.

A túladagolás kockázata csak abban az esetben áll fenn, ha táplálék-kiegészítő formában, magas dózisban és hosszabb távon juttatják be a szervezetbe és ott felhalmozódik. (ahogy történt az Eurovit D-vitamin csepp kapcsán – egy csepp helyett egy egész pipettányit – 20-40 cseppnek megfelelő mennyiséget – adtak be huzamosabb ideig az anyukák)

Miután az élelmiszerben alig található D-vitamin, az élelmiszer általi véletlenszerű túladagolás gyakorlatilag nem lehetséges.

Ugyanez vonatkozik a napozásra is. A szervezet nem termel több D-vitamint, ha nincs rá szüksége. Vagyis nem kell félnünk, hogy D-vitamin mérgezés lép fel ha egész nap a napon vagyunk. (a bőrünk védelme az UV sugárzással szemben más dolog, arra minden esetben figyelnünk kell)

Túladagolás tünetei:

- étvágytalanság

- hányinger, hányás

- hasmenés

- fokozott vizeletkiválasztás

- gyengeség

- idegesség

- szomjúság

- bőrviszketés

Súlyosabb esetekben:

- törékennyé válnak a csontok

- megemelkedik a vér kalcium szintje

- vesekőképződés veszélyei

D-vitamin és a K-vitamin.

A K-vitaminról tervezek egy külön cikket, de itt is fontosnak tartom megemlíteni.

A D-vitamin szedése mellett fontos odafigyelni a megfelelő K2-vitamin bevitelre is. A K-vitamin egyik hatása, hogy a vérben lévő kalciumfelesleget a csontokba irányítja, ezáltal biztosítva azt, hogy a kalcium ne kerüljön a véredény falára vagy ne vesekő formában jelenjen meg.

Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, növeli a felszívódó kalcium mennyiségét is. A K2-vitamin segít, hogy a kalcium a megfelelő helyre, a csontokba jusson.

Fontos megjegyeznem, hogy – a D-vitaminnal ellentétben - a K2-vitaminhoz ételeinken keresztül is hozzájuthatunk, ezért ha a táplálékkal bejut a megfelelő mennyiség, nem szükséges pótolni.

K-vitaminban gazdag élelmiszerek: zöld leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót, fehérrépa zöldje, kelkáposzta, mángold, rukkola, kelbimbó, brokkoli, római saláta...)

Kapcsolódó írásaim:

- Egy kis immunerősítés… 1.rész

- …immunrendszer erősítés. 2.rész

- Fókuszban a C-vitamin.

- Terhesvitaminok összehasonlítása.

Magnézium tartalmú élelmiszerek. 5+1 magas magnézium tartalmú élelmiszer.

Sok esetben a táplálékkal bevitt magnézium nem tudja fedezni szervezetünk magnézium igényét. Ha szeretnénk növelni a természetes úton bevitt magnéziumot, az alábbi élelmiszereket fogyasszuk:

1. Zöldségek.

A zöldségek közül a klorofilban gazdag (sötétzöld színű) levélzöldségeknek kiemelkedően magas a magnézium tartalma: sóska, spenót, kelkáposzta, mángold, brokkoli (kiemelkedően magas a C-vitamin tartalma is)...

Emellett a hüvelyes növényben is magas a magnézium tartalom: bab, szójabab, borsó, lencse.

Igaz angol nyelvű oldal, de a 200 legmagasabb magnézium tartalmú növény ITT megtalálható.

2. Olajos magvak.

A különböző diófélék (dió, kesudió, pekándió) és egyéb olajos magvak (tökmag, naprafordómag, mandula, fenyőmag) is kiemelkedő magnézium források.


3. Teljes kiőrlésű gabonafélék.

Valódi, teljes kiőrlésről akkor beszélünk, ha a termékben megtalálható a magbél (endospermium), a korpa (maghéj) és a csíra is. Ilyen lehet a búza, tönkölybúza, hajdina, rozs, zab...

A legtöbb magnéziumot a teljes kiőrlésű búza tartalmazza (200 grammonként 566 milligrammot).


4. Gyümölcsök.

Legtöbben a banán magas kálium- és kalciumtartalmáról tudnak, pedig sok benne a magnézium is. A citrusfélék közül a narancsnak és a grapefruitnak is magas a magnézium tartalma. Emellett érdemes kiemelnünk a hazai gyümölcsök közül a körtét és az almát.


5. Halak.

Magnézium szempontjából a tengeri halak fogyasztása javasolt: makréla, lazac, tonhal.
A tengernél maradva, a rákokban is sok a magnézium.

+1  Csokoládé. (hogy sokaknak kedvére tegyek)
A csokoládéban és a kakaóban is nagyon sok a magnézium.

A csokoládéban megtalálható ásványi anyagok (100g-ban)
(Forrás: https://people.inf.elte.hu/nairaai/csoki/osszetevok.html)

Ásványi anyag	Kakaópor	Tejcsokoládé
Kálium	1500 mg	420 mg
Nátrium	950 mg	120 mg
Kalcium	130 mg	220 mg
Magnézium	520 mg	55 mg
Foszfor	660 mg	240 mg
Vas	10,5 mg	1,6 mg
Réz	3,9 mg	0,3 mg
Cink	6,9 mg	0,2 mg

www.vitalhaz.hu