A porckopás (artrózis) témáját két részre bontottam, mert túl
hosszú lett volna egyben mindent kifejteni.
A mai első részben az általános tudnivalók kerülnek előtérbe.
Arra keressük a választ, hogy mi okozza a porckopást. Hogyan alakul ki és milyen
tünetei vannak. Mi segíthet a megelőzésben.
A következő rész témája pedig a porckopás kezelésének lehetőségei és a porcerősítő anyagok hatásának kifejtése,
illetve a tőlem megszokott táblázatos formában, a porcerősítő készítmények
összehasonlítására kerül sor.
Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet szükség porcerősítő
készítményekre, először néhány általános tudnivalóval kezdünk.
Először azt nézzük át, hogy mi is az a porc és mi az ízület.
Egyezik a kettő? Mi a kapcsolat közöttük?
A könnyebb megértéshez nézzük ezt a képet:
(forrás:wikipédia)
A test csontjai ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz.
Az ízületek teszik lehetővé a különféle mozgásokat. (A
térdízületnek és csípőízületnek köszönhetjük a járást, a vállízület segít
többek között az öltözködésben...)
Ahogy az ábra is mutatja, a csontok végét sima felületű,
rugalmas ízületi porc (üvegporc) borítja. (vagyis a porc az ízület egyik része, nem azonos
vele) A porcszövet vastagsága változó. Néhány tized millimétertől 2mm-ig
terjedhet.
Mozgás szempontjából a simaság mellett a porcok legfontosabb
tulajdonsága a rugalmasság. Ez a porc víztartalmától függ.
Az üvegporcban legnagyobb mennyiségben megtalálható fehérje a
kollagén.
Az ún.
proteoglikánok (fehérjéből és szénhidrátból álló óriás molekulák) megkötik meg a porc tömegének legnagyobb részét (70-80%-át) adó vízmolekulákat.
A porcszövetben található nagy mennyiségű víz teszi lehetővé a porc rugalmasságát.
A kor előrehaladtával (már 30-35 éves korban) a szervezetünkben, szöveteinkben a víz mennyisége folyamatosan csökken.
A porcszövet tekintetében ez azzal jár, hogy csökken rugalmassága, romlik a nyomó erőkkel szembeni ellenállása. Idővel a tükörsima porcfelszín egyenetlenné, töredezetté válik.
A gondtalan mozgást - a porcok simasága és rugalmassága mellett - az ízületi
folyadék, mint egyfajta kenőanyag is segíti. Ezt a folyadékot az ízületi tok
belső felszínét borító ízületi belhártya (szinovium) termeli.
Az ízületi folyadéknak van egy másik, nagyon fontos feladata
is. A porcszövetnek, bár élő szövet, nincs vérkeringése. A porcsejtek
táplálkozása az ízületi folyadékból történik.
Ha az ízületi folyadék termelődésében probléma merül fel
(mennyisége csökken, sűrűsége megváltozik...), az egyből két ponton is
fájdalmassá teheti a mozgást:
- elveszti a kenőanyagként betöltött szerepét
- azáltal, hogy a porcsejtek táplálása zavart szenved, a
porcszövet pusztulásnak indul („kopik”)
(Visszatérve az ízület felépítésére: - zárójelbe teszem, mert ez már csak a teljesség igényéért, vagy érdekességként írom le:
A két felszín között található az ízületi rés (ill. üreg).
Az ízületeket kívülről egy zárt kötőszöveti tok veszi körül.
Ennek a belső felszínét borító ízületi belhártya termeli az ízületi folyadékot. A tok külső rétege rostos kötőszövet, amelynek elsősorban
védelmi szerepe van és amelyet még ízületi szalagok is erősítenek.)
A porcszövetnek több fajtája is létezik a fentebb tárgyalt
üvegporc/hyalinporc mellett (például a csigolyák közötti porckorongok külső
gyűrűjét alkotó kollagénrostos porc / rostos porc, vagy a fülkagylóban található
rugalmas porc), de ezekre most nem térnék ki, mert a cikk szempontjából nem
fontosak.
A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a
felnőttkorú lakosság közel egyharmadát érinti.
Artrózisban szenvedő betegeknél az ízületekben található porcszövet
elvékonyodik, sima felszíne megsérül, legvégső esetben pedig teljesen
felszívódhat. A porc teljes pusztulásának következménye, hogy a csontok gyakorlatilag
egymáson súrlódnak, ami nem kis fájdalommal jár.
A betegség a test bármelyik ízületét érintheti. Leggyakrabban
azok az ízületek érintettek, amelyekre a testsúlyunk nagy része „nehezedik”.
Vagyis a csípő, a térd és a boka ízületei.
Emellett az ujjakban kialakuló artrózis is gyakori betegség.
Mi okozza a porckopást?
Az artrózis pontos oka ismeretlen.
Feltételezések szerint, több tényező együttes jelenléte szükséges
kialakulásához. Ezért fordulhat elő, hogy sokaknál csak idősebb korban jelentkezik,
de egyre gyakrabban érint fiatalokat is.
Ilyen tényezők az öröklött hajlam, a fokozott megterhelés
(nehéz, fizikai munka, versenyszerű sport, túlsúly) és az ízületek többszöri,
panaszt sok esetben nem is okozó sérülései (sportsérülés, öregedés,
izomgyengeség…).
Milyen hajlamosító tényezői vannak a porckopás kialakulásának?
- Kor.
A kor előre haladtával fokozódik a porckopás kialakulásának esélye. (Lásd kicsit fentebb, amikor a porcszövet víztartalmáról és rugalmasságáról van szó.)
- Nem.
Nőknél gyakrabban alakul ki artrózis, mint férfiak esetében. Az anatómiai különbségek (vékonyabb combcsontot, keskenyebb térdkalács…), korábbi sérüléseinek és a hormonális hatásoknak (Különösen a menopauza utáni nők esetében van fokozott kockázata a porckopás kialakulásának. Ami az ösztrogénszint csökkenésével van összefüggésben.) a különbségei is szerepet játszhatnak.
- Genetikai és örökletes tényezők.
Ezek bizonyos embereknél növelik a kialakulás kockázatát. Ide sorolnám az alkati tényezőket is, mint például az ízületi lazaság, X-térd, O-láb.
- Betegségek.
Vannak olyan betegségek, amelyek károsan befolyásolják a porcszövet szerkezetét (például a köszvény, a reumatoid artritisz-RA, pikkelysömör...).
- Különböző fizikai tevékenységek (sport, nehéz fizikai munka) általi károsodás.
Ezt azt gondolom nem kell bővebben kifejtenem.
- Életmód.
Mozgásszegény életmód, ülőmunka, helytelen testtartás, megterhelő sportok (például betonon történő futás).
-Túlsúly.
Minél nagyobb fokú az elhízás, annál nagyobb terhelést jelent az ízületekre.
Milyen tünetekkel jár a porckopás?
Az artrózis általában lassan alakul ki és a kezdeti
időszakban nem okoz panaszokat.
Sőt, gyakran az is előfordul, hogy a beteg előrehaladott
állapotban sem tapasztal tüneteket. Ez egyénenként változó.
A korai artrózis esetén akut fájdalmat tapasztal a beteg, ami
magától szépen lassan elmúlik, azonban megerőltetést követően a fájdalom visszatér.
Az idő előre haladtával, a porckopás folyamatosan
súlyosbodik, így a fájdalom állandóvá, krónikussá válik és az alábbi tünetek tapasztalhatók.
Általános tünetei:
- ízületi fájdalom, merevség a mozgás során, különösen
a mozgás megkezdésekor – folyamatos mozgásra enyhül
- duzzadt ízületek mozgás után – pihenés közben
válik láthatóvá
- ízületi fájdalom az időjárás változásakor
- melegség érzet az érintett területen
- crepitus - az ízületekből jövő ropogó hang lehet teljesen ártalmatlan is, de ha gyakran előfordul, és fájdalom is társul hozzá, érdemes orvoshoz fordulnunk
Tünetei térd esetében:
A porckopás általában mindkét térdet érinti.
Kivéve abban az esetben, ha kialakulásának hátterében sérülés áll - ilyen esetben lehet érintett csak az egyik térd.
- Fájdalom alakul ki gyalogláskor, különösen emelkedőn felfelé gyaloglás esetében vagy lépcsőzésnél.
- Merev térd, az ízület mozgásterjedelmének beszűkülése, ami ebben az esetben megnehezíti a láb kiegyenesítését.
- Recsegő hang hallatszik a térd ki- és behajlításánál.
Tünetei csípő esetében:
- A csípőízület bármilyen mozgása (például a felállás vagy a leülés) nehézségeket okoz.
- Magának a csípőnek a fájdalma a betegség általános jellemzője. A csípőben lévő porckopás miatt kisugározhat a fájdalom a térd, a comb és a fenék területére is.
- Derék- és nyaki fájdalom, merevség - gerincet érintő porckopás esetén.
Tünetei ujjak esetében:
- Fájdalom, merevség és duzzanat az ujjakon.
- Csontos kinövések, dudorok kialakulása.
- Az ujjak enyhe oldalirányú elhajlása az érintett ízületeknél.
- Folyadékkal teli csomók vagy ciszták az ujjakon, amelyek érintése fájdalommal járhat.
- Előfordulhat, hogy a fájdalom magától csökken, és végül megszűnik, de a duzzanat és a dudorok továbbra is megmaradnak.
Hogyan lehet megelőzni a porckopást?
Mint a legtöbb betegség esetében, a legjobb megoldás a
megelőzés.
Azt tudni kell, hogy az egyszer már elkopott üvegporc többé
nem építhető vissza. Lassítani lehet, de a porckopás sajnos nem visszafordítható
folyamat.
Mivel viszont a kezdeti állapotban nem jár könnyen
beazonosítható tünetekkel (nem biztos, hogy egy magától múló térdfájásnak jelentőséget
tulajdonít a beteg) vagy egyáltalán nem okoz fájdalmat, így a legtöbb esetben
nem kezdődik el időben a kezelés.
A megelőzés lehetőségeinek egy része a kialakulásának okában
keresendő. Más részükre (kor, nem, genetikai hajlam…) nem lehetünk befolyással.
- Az ideális testsúly elérése és megtartása.
- Rendszeres, kímélő (vagyis nem sportszerű, az
ízületek számára nem megterhelő) testmozgás. Például úszás, séta, kerékpározás.
- Helyes testtartás elsajátítása. (Ebben például
sokat segít a rendszeres úszás)
Emellett a következő részben tárgyalt porcerősítő / porcvédő
készítmények alkalmazása. (glükózamin, kondroitin, hialuronsav…) és ezek mellé a megfelelő folyadékbevitel is nagyon fontos!
Kapcsolódó írásaim:
