Porckopás kezelése. Porcerősítő készítmények. 1.rész

A porckopás (artrózis) témáját két részre bontottam, mert túl hosszú lett volna egyben mindent kifejteni.

A mai első részben az általános tudnivalók kerülnek előtérbe. Arra keressük a választ, hogy mi okozza a porckopást. Hogyan alakul ki és milyen tünetei vannak. Mi segíthet a megelőzésben.

A következő rész témája pedig a porckopás kezelésének lehetőségei és a porcerősítő anyagok hatásának kifejtése, illetve a tőlem megszokott táblázatos formában, a porcerősítő készítmények összehasonlítására kerül sor.

Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet szükség porcerősítő készítményekre, először néhány általános tudnivalóval kezdünk.

Először azt nézzük át, hogy mi is az a porc és mi az ízület. Egyezik a kettő? Mi a kapcsolat közöttük?

A könnyebb megértéshez nézzük ezt a képet: 

(forrás:wikipédia)

A test csontjai ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz.

Az ízületek teszik lehetővé a különféle mozgásokat. (A térdízületnek és csípőízületnek köszönhetjük a járást, a vállízület segít többek között az öltözködésben...)

Ahogy az ábra is mutatja, a csontok végét sima felületű, rugalmas ízületi porc (üvegporc) borítja. (vagyis a porc az ízület egyik része, nem azonos vele) A porcszövet vastagsága változó. Néhány tized millimétertől 2mm-ig terjedhet.

Mozgás szempontjából a simaság mellett a porcok legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság. Ez a porc víztartalmától függ.

Az üvegporcban legnagyobb mennyiségben megtalálható fehérje a kollagén.

Az ún. proteoglikánok (fehérjéből és szénhidrátból álló óriás molekulák) megkötik meg a porc tömegének legnagyobb részét (70-80%-át) adó vízmolekulákat.

A porcszövetben található nagy mennyiségű víz teszi lehetővé a porc rugalmasságát.

A kor előrehaladtával (már 30-35 éves korban) a szervezetünkben, szöveteinkben a víz mennyisége folyamatosan csökken.
A porcszövet tekintetében ez azzal jár, hogy csökken rugalmassága, romlik a nyomó erőkkel szembeni ellenállása. Idővel a tükörsima porcfelszín egyenetlenné, töredezetté válik.

A gondtalan mozgást - a porcok simasága és rugalmassága mellett - az ízületi folyadék, mint egyfajta kenőanyag is segíti. Ezt a folyadékot az ízületi tok belső felszínét borító ízületi belhártya (szinovium) termeli.

Az ízületi folyadéknak van egy másik, nagyon fontos feladata is. A porcszövetnek, bár élő szövet, nincs vérkeringése. A porcsejtek táplálkozása az ízületi folyadékból történik.

Ha az ízületi folyadék termelődésében probléma merül fel (mennyisége csökken, sűrűsége megváltozik...), az egyből két ponton is fájdalmassá teheti a mozgást:

- elveszti a kenőanyagként betöltött szerepét

- azáltal, hogy a porcsejtek táplálása zavart szenved, a porcszövet pusztulásnak indul („kopik”)

(Visszatérve az ízület felépítésére: - zárójelbe teszem, mert ez már csak a teljesség igényéért, vagy érdekességként írom le:

A két felszín között található az ízületi rés (ill. üreg).

Az ízületeket kívülről egy zárt kötőszöveti tok veszi körül. Ennek a belső felszínét borító ízületi belhártya termeli az ízületi folyadékot. A tok külső rétege rostos kötőszövet, amelynek elsősorban védelmi szerepe van és amelyet még ízületi szalagok is erősítenek.)

A porcszövetnek több fajtája is létezik a fentebb tárgyalt üvegporc/hyalinporc mellett (például a csigolyák közötti porckorongok külső gyűrűjét alkotó kollagénrostos porc / rostos porc, vagy a fülkagylóban található rugalmas porc), de ezekre most nem térnék ki, mert a cikk szempontjából nem fontosak.

A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a felnőttkorú lakosság közel egyharmadát érinti.

Artrózisban szenvedő betegeknél az ízületekben található porcszövet elvékonyodik, sima felszíne megsérül, legvégső esetben pedig teljesen felszívódhat. A porc teljes pusztulásának következménye, hogy a csontok gyakorlatilag egymáson súrlódnak, ami nem kis fájdalommal jár.

A betegség a test bármelyik ízületét érintheti. Leggyakrabban azok az ízületek érintettek, amelyekre a testsúlyunk nagy része „nehezedik”. Vagyis a csípő, a térd és a boka ízületei. 

Emellett az ujjakban kialakuló artrózis is gyakori betegség.

Mi okozza a porckopást?

Az artrózis pontos oka ismeretlen.

Feltételezések szerint, több tényező együttes jelenléte szükséges kialakulásához. Ezért fordulhat elő, hogy sokaknál csak idősebb korban jelentkezik, de egyre gyakrabban érint fiatalokat is.

Ilyen tényezők az öröklött hajlam, a fokozott megterhelés (nehéz, fizikai munka, versenyszerű sport, túlsúly) és az ízületek többszöri, panaszt sok esetben nem is okozó sérülései (sportsérülés, öregedés, izomgyengeség…).

Milyen hajlamosító tényezői vannak a porckopás kialakulásának?

- Kor.

A kor előre haladtával fokozódik a porckopás kialakulásának esélye. (Lásd kicsit fentebb, amikor a porcszövet víztartalmáról és rugalmasságáról van szó.)

- Nem.

Nőknél gyakrabban alakul ki artrózis, mint férfiak esetében. Az anatómiai különbségek (vékonyabb combcsontot, keskenyebb térdkalács…), korábbi sérüléseinek és a hormonális hatásoknak (Különösen a menopauza utáni nők esetében van fokozott kockázata a porckopás kialakulásának. Ami az ösztrogénszint csökkenésével van összefüggésben.) a különbségei is szerepet játszhatnak.

- Genetikai és örökletes tényezők.

Ezek bizonyos embereknél növelik a kialakulás kockázatát. Ide sorolnám az alkati tényezőket is, mint például az ízületi lazaság, X-térd, O-láb.

- Betegségek.

Vannak olyan betegségek, amelyek károsan befolyásolják a porcszövet szerkezetét (például a köszvény, a reumatoid artritisz-RA, pikkelysömör...).

- Különböző fizikai tevékenységek (sport, nehéz fizikai munka) általi károsodás.

Ezt azt gondolom nem kell bővebben kifejtenem.

- Életmód.

Mozgásszegény életmód, ülőmunka, helytelen testtartás, megterhelő sportok (például betonon történő futás).

-Túlsúly.

Minél nagyobb fokú az elhízás, annál nagyobb terhelést jelent az ízületekre.

Milyen tünetekkel jár a porckopás?

Az artrózis általában lassan alakul ki és a kezdeti időszakban nem okoz panaszokat.

Sőt, gyakran az is előfordul, hogy a beteg előrehaladott állapotban sem tapasztal tüneteket. Ez egyénenként változó.

A korai artrózis esetén akut fájdalmat tapasztal a beteg, ami magától szépen lassan elmúlik, azonban megerőltetést követően a fájdalom visszatér.

Az idő előre haladtával, a porckopás folyamatosan súlyosbodik, így a fájdalom állandóvá, krónikussá válik és az alábbi tünetek tapasztalhatók.

Általános tünetei:

- ízületi fájdalom, merevség a mozgás során, különösen a mozgás megkezdésekor – folyamatos mozgásra enyhül

- duzzadt ízületek mozgás után – pihenés közben válik láthatóvá

- ízületi fájdalom az időjárás változásakor

- melegség érzet az érintett területen

- crepitus - az ízületekből jövő ropogó hang lehet teljesen ártalmatlan is, de ha gyakran előfordul, és fájdalom is társul hozzá, érdemes orvoshoz fordulnunk

Tünetei térd esetében:

A porckopás általában mindkét térdet érinti.

Kivéve abban az esetben, ha kialakulásának hátterében sérülés áll - ilyen esetben lehet érintett csak az egyik térd.

- Fájdalom alakul ki gyalogláskor, különösen emelkedőn felfelé gyaloglás esetében vagy lépcsőzésnél.

- Merev térd, az ízület mozgásterjedelmének beszűkülése, ami ebben az esetben megnehezíti a láb kiegyenesítését.

- Recsegő hang hallatszik a térd ki- és behajlításánál.

Tünetei csípő esetében:

- A csípőízület bármilyen mozgása (például a felállás vagy a leülés) nehézségeket okoz.

- Magának a csípőnek a fájdalma a betegség általános jellemzője. A csípőben lévő porckopás miatt kisugározhat a fájdalom a térd, a comb és a fenék területére is.

- Derék- és nyaki fájdalom, merevség - gerincet érintő porckopás esetén.

Tünetei ujjak esetében:

- Fájdalom, merevség és duzzanat az ujjakon.

- Csontos kinövések, dudorok kialakulása.

- Az ujjak enyhe oldalirányú elhajlása az érintett ízületeknél.

- Folyadékkal teli csomók vagy ciszták az ujjakon, amelyek érintése fájdalommal járhat.

- Előfordulhat, hogy a fájdalom magától csökken, és végül megszűnik, de a duzzanat és a dudorok továbbra is megmaradnak.

Hogyan lehet megelőzni a porckopást?

Mint a legtöbb betegség esetében, a legjobb megoldás a megelőzés.

Azt tudni kell, hogy az egyszer már elkopott üvegporc többé nem építhető vissza. Lassítani lehet, de a porckopás sajnos nem visszafordítható folyamat.

Mivel viszont a kezdeti állapotban nem jár könnyen beazonosítható tünetekkel (nem biztos, hogy egy magától múló térdfájásnak jelentőséget tulajdonít a beteg) vagy egyáltalán nem okoz fájdalmat, így a legtöbb esetben nem kezdődik el időben a kezelés.

A megelőzés lehetőségeinek egy része a kialakulásának okában keresendő. Más részükre (kor, nem, genetikai hajlam…) nem lehetünk befolyással.

- Az ideális testsúly elérése és megtartása.

- Rendszeres, kímélő (vagyis nem sportszerű, az ízületek számára nem megterhelő) testmozgás. Például úszás, séta, kerékpározás.

-  Helyes testtartás elsajátítása. (Ebben például sokat segít a rendszeres úszás)

Emellett a következő részben tárgyalt porcerősítő / porcvédő készítmények alkalmazása. (glükózamin, kondroitin, hialuronsav…) és ezek mellé a megfelelő folyadékbevitel is nagyon fontos!

Kapcsolódó írásaim:

- Vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók. 1.rész
- Vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók. 2.rész

- Egészségpénztári kártyára elszámolható porcerősítő készítmények.