Újra vény nélkül kapható az Algopyrin hatóanyaga.

A szinte mindenki által ismert Algopyrin tabletta 2007.februárja óta csak orvosi vényre kiadható. 

Az első néhány évben minden alkalommal, mikor elmondtuk, hogy el kellene menni a háziorvoshoz és felíratni, mert megváltozott a gyógyszer kiadhatósága, vényköteles lett, nagyon sokan felháborodtak. Ami valahol teljesen érthető.

Évek teltek el és szépen mindenki megszokta, hogy receptköteles lett. (Mondjuk azért találkoztam még tavaly is olyannal, aki rácsodálkozott, de azután beismerte, hogy ezer éve nem akart venni.)

Az Algopyrin tabletta hatóanyaga 500mg metamizol-nátrium. Amely erős fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású gyógyszer, emellett mérsékelt gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. 

A beadást követően rövid időn belül csökkenti a lázat, hatása legalább 4-6 órán keresztül tart.

Most jön a jó hír része, annak aki sajnálta az időt, hogy elmenjen a receptért a háziorvoshoz:

2019.06.21-én új gyógyszer került forgalomba Nodoryl Dolo 250mg tabletta 20x néven, amely az Algopyrin hatóanyagát, a metamizolt tartalmazza 250mg-ban.

A gyógyszer forgalomba hozója a magyar Meditop Gyógyszeripari Kft.

A gyógyszer jelen pillanatban még nem beszerezhető, de valószínűleg hamarosan megtalálhatjuk a gyógyszertárak polcain.

A metamizol alkalmazási javallata:

Középerős és erős fájdalmak csillapítására: fejfájás, fogfájás, sérülést vagy műtétet követő akut erős fájdalom, görcsös fájdalmak, daganatos megbetegedéseket kísérő krónikus fájdalmak, mozgásszervi fájdalmak, neuralgiák, továbbá magas láz csillapítására, amennyiben más terápiás beavatkozás ellenjavallt.

Adagolása: Szükség esetén az egyszeri adag 24 óra alatt legfeljebb négyszer adható. A tablettát szétrágás nélkül, kevés folyadékkal kell bevenni.

Fényvédő kisokos. Amit a napozásról és a fényvédelemről tudni érdemes.

Az előző napszúrásról szóló cikkem után, gondoltam maradjunk még a nyári témáknál.

Nem tudom szakemberként elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a megfelelő fényvédelem. 

A mai napig találkozok olyan vásárlóval, aki csak a nyaralás idején/strandon... használ fényvédőt. Aztán mikor elkezdünk beszélgetni, jön az „Én erre nem is gondoltam, de milyen igaz.” felismerés. Mert nyilván nem csak a nyaralás helyszínén/víz mellett süt a nap, hanem ugyanúgy a saját kertünkben fűnyírás közben, míg elsétálunk a boltba vagy lemossuk a kocsit...

Ha nem védjük megfelelően a bőrünket annak rövid távon (leégés) és hosszútávon (bőrrák, melanóma kialakulásának kockázata, kori bőröregedés...) is számos veszélye van.

Miután kicsit bevezettem, hogy miért is nagyon fontos, nézzük meg, hogy mit tehetünk a megfelelő védelem érdekében.

A napszúrásról szóló cikkben több dolgot is megemlítek, ami itt is aktuális.

A legfontosabb: 11 és 15 óra között ne menjünk a napra. Csecsemőket nem csak ebben az időszakban, hanem egyáltalán ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek.

Védjük a fejet a közvetlen napsütéstől. Erre legjobb megoldás egy lehetőleg világos színű sapka vagy kalap, amely minél jobban takarja a fejet a közvetlen napsütéstől.

A fejünk mellett a bőrünket is védenünk kell. Erre az egyik legismertebb eszközök a fényvédők. Emellett nyugodtan bevethetünk világos (fehér) színű könnyű inget, ami akár fürdőzés alatt is fizikai védelmet nyújt a napsugárzás ellen.

Kicsit vizsgáljuk meg a fényvédőket.

Az, hogy milyen formát választunk, alapvetően szimpátia kérdése. Létezik krém, tej (spray feltéttel is), olaj, száraz olaj, száraz permet, stift... formában fényvédő.

A sűrűbb krémeket inkább arcra, a tejeket testszerte alkalmazhatjuk. A száraz olaj, száraz permet kiválóan alkalmas a hajas (rövid haj) fejbőr védelmére. Stifteket a napnak különösen kitett területekre, pl.: ajkak, szem környéke, fülek, orr vagy az extra védelmet igénylő bőrfelületre pl.: hegek, pigmentfoltok, anyajegyek érdemes használni.

Itt az elején szeretném kiemelni, hogy legalább 30 perccel a lakásból való kilépés előtt fel kell kenni a fényvédőket, mert hatásuk kialakulásához időre van szükség, nem nyújtanak azonnali védelmet.

Mit jelent a fényvédőkön az SPF?

Az EU-ban négy védelmi szint létezik: alacsony (SPF 6-10), közepes (SPF 15-25), magas (SPF 30-50) és nagyon magas (SPF 50+). A korábbi 100-as jelölést megszüntették, mert hamis biztonságérzetet adott a vásárlóknak és azt sugallta, hogy nagyobb védelmet nyújtanak, mint az 50-es faktorúak. (De ha kicsit tovább olvas, és kiderül, mit is jelent valóban az SPF, mindenki számára kiderül, hogy ez teljesen jogos döntés.)

Mikor fényvédőt választunk, a fényvédő faktor alapján is döntünk. Sokszor tapasztalom azonban, hogy mégsem tudják, hogy mit is jelent ez a szám. Azt gondolják, hogy az SPF30-as naptejek kevésbé védenek a naptól, jobban lehet barnulni tőlük, mint ha SPF50-eset választanak. Pedig az igazság ettől elég messze van.

A bőrünknek megvan a saját védekező képessége a napsugárzással szemben is. Az, hogy mennyit tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, bőrtípustól függ. (3-30perc)

Bőrtípus	Elterjedése az európai lakosságban	Jellemzői	Napozás/barnulási képesség
1-es	2%	Haj: nagyon világos, szőke vagy vörös (kelta) Szem: világoskék, világosszürke Bőr: rendkívül fehér, szeplők megjelenése gyakori	Egyáltalán nem képes a bőrük barnulni, csak pirul. Mindig megégnek a napon majd lehámlanak.
2-es	12%	Haj: sötétszőke vagy világos haj Szem: kék, zöld, világos barna vagy szürke szemek Bőr: világos bőr, néha szeplő	A bőrük csak kismértékben képes lebarnulni. A bőrük érzékeny, könnyen leég.
3-as	78%	Haj:sötét szőke, világos vagy gesztenyebarna Szem:szürke, zöld vagy gesztenyebarna Bőr:inkább bézs, mint fehér	A bőrük képes szépen lebarnulni. Ha odafigyelnek a megfelelő védelemre, nem égnek le.
4-es	8%	Haj:barna Szem:barna Bőr:kreol	A bőrük képes szépen és tartósan lebarnulni. A leégés rendkívül ritka. Könnyen és gyorsan barnulnak.

Az SPF (Sun Protection Factor, vagyis fényvédő faktor) a leégés (vagyis az UV-B sugarak) elleni védelem mértékét határozza meg.Azt mutatja meg, hányszor több percig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, ahhoz képest, mintha nem használnánk fényvédelmet.

Például: fehér, érzékeny bőrünk van, ami 5 perc alatt leég.

SPF 30-as naptejjel bekenve 5x30 = 150 percig (2,5 órán át) vagyunk védve a leégés ellen.

SPF50-es esetén: 5x50 = 250 percig (4 órán át) vagyunk védve

Emellett az SPF azt is megmutatja, hogy az UV-B sugárzás mekkora részét szűri ki.

A fényvédők 1/SPF részét engedik át az UV-B sugaraknak.

SPF30: 1/30-ad részét engedi át, vagyis 97%-át kiszűri

SPF50: /50-ed részét engedik át, vagyis 98%-át kiszűri

Itt látható, mennyire hibás a feltételezés, hogy a 30-as faktorral jobban lehet barnulni.

Az UV-B sugárzásnak köszönhetően képes bőrünk lebarnulni. Hatására a bőrünk saját maga állítja elő a szervezetünk számára fontos D-vitamint.

Azt már tudjuk, hogy az UV-B sugarak stimulálják a barnulásért felelős pigmenteket, de a leégést is ezek okozzák.

Most beszélnünk kell az UV-A sugarakról is, amelyek sokkal alattomosabbak az UV-B-nél, mert nem okoznak leégést és fájdalmat, de a bőr sokkal mélyebb rétegeibe képesek behatolni. Felgyorsítják a bőr öregedését és fényérzékenységet - napallergiát, pigmentációs zavarokat - okozhatnak.

Az UV-B- és UV-A sugárzás károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva a bőr öregedéséhez. Emellett sejtelváltozásokat is okozhatnak, DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, ami hosszútávon bőrrák kialakulásához vezethet.

A krónikus fénykárosodás szempontjából fontos UV-A elleni védelemről az SPF egyáltalán nem nyújt információt. Erre találtak ki egy másik mérőszámot.

A naptejeken egyre gyakrabban megjelenő másik rövidítés a PPD (Persistent Pigment Darkening), ami arra utal, mennyire véd az adott készítmény az UV-A sugárzás ellen.

Egy nemrégi EU-s szabály szerint a fényvédők PPD-jének legalább az SPF egyharmadának kell lennie, vagyis egy SPF 30-as fényvédő elvileg minimum PPD 10-es is. A 10-es PPD az UV-A sugárzás közel 90%-át képes kiszűrni.

Fizikai és kémiai szűrők.

A fényvédő készítmények tartalmazhatnak fizikai és/vagy kémiai szűrőket.

A fizikai szűrők fényvédő hatása azon alapul, hogy a bőrre felvíve visszaverik vagy megtörik a fényt, ilyenek a különböző ásványi anyagok.

A kémiai szűrők ezzel ellentétben elnyelik a sugárzás.

Fontos tudni, hogy a fényvédők csak megfelelő vastagságban alkalmazva fejtik ki hatásukat. Ne spóroljunk velük!

Egy utolsó kitérő, ami mégiscsak kapcsolódik ehhez a témához: Hogyan hatnak az önbarnító készítmények?

A barnító krémekben használt kémiai anyag egy cukormolekula, a dihidroxi-aceton (rövidítve DHA). Néhány barnító krém egy másik kémiai anyagot, erythrulose-t is tartalmaz, mely kozmetikailag egy kellemes, bronzosabb színárnyalatot ad a bőrnek. Az erythrulose a DHA-hoz hasonlóan, de lassabban fejti ki hatását, így a két anyag együttes alkalmazásával hosszabb ideig tartó barna színt érhetünk el.

A DHA a bőrfelszín elhalt szarusejtjeiben fejti ki barnító hatását. Az ilyen elhalt sejtekben lévő aminosavak kémiai reakcióba lépnek a DHA-val, mely során ún. melanoidok képződnek.

Ezek a melanoidok a látható fény bizonyos hullámhosszúságú sugarait elnyelik, ami a bőr barnaságát eredményezi.

A barnító hatás nem azonnali, 2-4 óra elteltével indul be, és akár 72 óráig is eltart. Mivel az elhat szarusejtekben fejti ki hatását, maximum 10 napig látható, mert ez idő alatt a szarusejtek lehámlanak, megújulnak.

Az ilyen módon megszerzett barnaság – ellentétben az UV-B által nyert lebarnult bőrrel – nem nyújt védelmet, így fokozottan figyelni kell a megfelelő fényvédelemre.

A barnító krémeknek – az esetleges allergiás reakciókon túl – nincs egészségügyi kockázatuk.

Még egy utolsó utáni gondolat: A szemünk védelme.

Nem szabad elfeledkeznünk a szemünk védelméről sem. Vagy napszemüveggel, vagy napellenzős sapkával/kalappal tudjuk megelőzni a látóidegek károsodását, a szürkehályog kialakulását.

Kapcsolódó írásaim:

- Napszúrás.

- Napgomba (Pityriasis versicolor vagy Tinea versicolor)

- Mire jó a D-vitamin?

- Uszodaszemölcs - molluscum.

Napszúrás.

Egy két héttel ezelőtti eset "ihlette" mai cikkemet. Történt ugyanis, hogy hívtak az óvodából, hogy a lányomnak fáj a feje és hőemelkedése van. Semmi baja nem volt még reggel. Történt ez 1/2 11-kor. Másnap utazunk, 11-ig van orvos, futás. 

Megvizsgálta a doktornéni. Nem piros a torka, meghallgatta, minden rendben. Nincs baj a fülével. Egy gyors vérnyomás mérés. Alacsony. Kész is a diagnózis, napszúrás. Szerencsére, enyhe esetről volt szó. Nem émelygett, nem hányt. Másnapra kutya baja nem volt. 

Ma viszont megnézzük, mi is az a napszúrás. Mikor beszélünk már hőgutáról. Hogyan védekezzünk ellene és mit tehetünk, ha mégsem úsztuk meg.

A napszúrás (insolatio) hallatán, sokan semmi komolyra nem gondolnak, de aki átesett rajta, tudja, hogy nagyon kellemetlen érzés a múlni nem akaró fejfájás, a hányinger, az elesettség érzése.

Ráadásul komoly szövődményekkel is járhat, különösen idősek, csecsemők és kisgyermekek esetén, ha a kezelésére nem fordítunk megfelelő figyelmet.

A napszúrás okai

Napszúrásról olyan esetben beszélünk, amikor napfénynek kitett fejbőr felhevül, ezáltal a koponyaűri nyomás fokozódik és az agyhártya úgynevezett steril (baktérium vagy vírus nélküli) gyulladása alakul ki.

Az, hogy mennyi idő alatt alakul ki napszúrás teljesen személytől függ. Számít a kor, az egyéni hajlam, bizonyos betegségek, vagy szedett gyógyszerek is befolyásolhatják.

Aki viszont korábban átesett rajta, az számítson rá, hogy a későbbieknek is könnyebben alakul ki nála napszúrás.

Napszúrás vagy hőguta? 

Maga a napszúrás 24-48 órán belül, a megfelelő kezelés mellett (lásd lentebb), elmúlik.

Ha a panaszok ezután is fent állnak, nagy eséllyel hőgutáról beszélünk. A hőguta, ellentétben a napszúrással, nem múlik el magától. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni vele, mert kórházi kezelés (infúzió, teljes test hűtése…) válik szükségessé.

Napszúrás tünetei

A napszúrás legelső tünetei között a szédülés, émelygés, gyengeségérzés, fejfájás és a hőemelkedés jelenik meg.

A hőguta jellegzetes tünete a kivörösödött arc, a forró, száraz bőr, a bizonytalan járás és a magas testhőmérséklet.

Enyhe tünetek:

- fejfájás

- szédülés, gyengeség

- émelygés, hányinger

- hőemelkedés

- rossz közérzet

A beteg kerüli a közvetlen fényt és a meleget, szívesebben tartózkodik hűvös, árnyékos helyen.

Súlyos esetben:

- magas láz

- erős fejfájás

- kötött, merev tarkó

- zavartság

- ájulás

Mivel a kezdeti tünetei (hőemelkedés, fejfájás, hányinger, hányás) elég általánosak, sokszor vírusfertőzésre gyanakszik a beteg.

Napszúrás megelőzése

Mint a betegségek többségében, itt is a legfontosabb maga a megelőzés.

1. Védjük a fejet a közvetlen napsütéstől. Erre legjobb megoldás egy lehetőleg világos színű sapka vagy kalap, amely minél jobban takarja a fejet a közvetlen napsütéstől. Vízzel is nyugodtan át lehet itatni.

2. Figyeljünk a megfelelő folyadék (és nem, nem az alkoholra gondolok) bevitelére. 

3. 11 és 15 óra között ne menjünk a napra. Csecsemőket nem csak ebben az időszakban, hanem egyáltalán ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek. 

4. Figyeljük a megfelelő sópótlásra is. (sós ételek, ropi, perec…) 

5. Hosszú autóutak alkalmával különösen figyeljünk, hogy ne érje a gyermeket tartósan napfény.

Napszúrás kezelése

Az egyik legfontosabb az elvesztett folyadék pótlása. Igyon nagyon sokat a beteg. Mivel a napszúrás szomjúságérzet kialakulásával is jár, ezzel általában nem szokott probléma lenni. (mint például egy hányós-hasmenős vírus esetén, ahol nehezen rávehető a beteg a megfelelő folyadék bevitelre) Ne alkoholt és ne koffein tartalmú italt, mert ezek fokozzák a folyadékvesztést.

A sópótlás is nagyon fontos. Ezt megtehetjük a vízbe tett konyhasóval (1 liter vízhez 1 kávéskanál), vagy – főleg gyermekek estén, ahol a sós víz nem biztos, hogy opció – sós ropival.

Hőemelkedés, láz esetén alkalmazzunk fájdalom- és lázcsillapító gyógyszert. Ez egyúttal segít megszüntetni a fejfájást is.

Ha a napszúrás hányingerrel és hányással társul, gyermekek esetében használjunk kúpot a szirup vagy szájban oldódó tabletta helyett, hogy biztosított legyen a megfelelő gyógyszerbevitel.

A megemelkedett testhő csökkentésére alkalmas a langyos vizes zuhanyzás, ami általában jól is esik a betegnek. Soha ne csökkentsük hirtelen a testhőt (hideg vizes zuhany, fürdő vagy borogatás), mert megviseli a szervezetet!

Fontos a pihenés. Lehetőleg hűvös, elsötétített szobában, a felsőtestet megemelve.

Ha a tünetek nem enyhülnek a kezelés hatására, vagy kimondott romlás figyelhető meg, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Érdemes egyből kórházban sürgősségi osztályt felkeresni (nem háziorvost), mert ők tudják biztosítani hőguta esetén a megfelelő ellátást.

Csecsemőket és kisgyermekeket mindenképp lássa orvos!

Napszúrás kisgyermek és csecsemőkorban

Külön kitérnék a kicsikre, mert a napszúrás leggyakrabban őket érinti.

Az ő koponyacsontjaik vékonyabbak, fejüket kevesebb haj védi és vízháztartásuk is könnyebben felborul, mint a felnőtteké.

Mi utalhat napszúrásra az esetükben?

- visító, éles sírás

- az étel elutasítása 

- hányás

- hőemelkedés, láz, kipirosodott arc

- a kutacs feszülése

- eszméletvesztés

Ha ilyen tüneteket tapasztalnak, a csecsemőket sürgősen orvoshoz kell vinni.

Gyermekeknél, ha enyhébb a napszúrás, a kezelés megegyezik a felnőttekével. Viszont, ha többszöri hányás, láz fordul elő, szintén orvoshoz kell fordulni, mert náluk nagyobb a kiszáradás veszélye.

Kapcsolódó írásaim:

- Napgomba (Pityriasis versicolor vagy Tinea versicolor)

- Fájdalom-, lázcsillapítás gyermek- és csecsemőkorban.

Miért forgatják annyit a patikában a dobozokat kiadás előtt?

-  avagy az egyre növekvő gyógyszerhiány egyik oka 

2019.február 9-től találkozhatunk azzal a különleges látvánnyal, ahogy a vényköteles gyógyszerek dobozait a patikai dolgozók kiadás előtt körbe-körbe forgatják. 

Rendszeresen látom a kíváncsi tekinteteket, hogy vajon mi az, amit ennyire nagyon keresek és miért csipogok be a gépbe minden egyes dobozt (mert bár ezt korábban is választhatták a gyógyszertárak, mint egyfajta önellenőrzést, de nem volt előírás). 

A válasz az Európai Bizottság a 2016/161 számon meghozott rendeletében rejlik, amely előírta, hogy a gyógyszer gyártója a gyógyszer csomagolását egyedi azonosítót hordozó biztonsági elemmel köteles ellátni. 

Az úgynevezett datamatrix (DM) kód minden egyes doboz gyógyszert külön-külön azonosítani képes. A régi vonalkódok egy adott fajta gyógyszerhez tartoztak (például Algopyrin 500 mg tabletta 10x), de azon belül minden egyes doboznak ugyanaz volt a vonalkódja. 

A DM kód képes minden egyes doboz (maradjunk az előző példánál) Algopyrint egyedi azonosítóval felruházni. Egy DM kód egy doboz Algopyrinhez tartozik. Nincs két egyforma DM kóddal ellátott Algopyrin 500mg 10x tabletta. 

A forgalomba-hozatali engedélyre jogosult gyógyszerek minden egyes dobozának egyedi azonosítóját rögzítik egy adatbázisban, mielőtt a gyártótól a nagykereskedőkhöz kerül. Ez az adatbázis elérhető a gyógyszerlánc minden tagja - gyártó, nagykereskedő, gyógyszertárak- részére ahol a gyógyszer zárt rendszerben utazhat. 

Mikor a gyógyszertárban kiadjuk a vényköteles gyógyszereket, kötelesek vagyunk minden egyes DM kódot leolvasni és ezzel deaktiválni a rendszerben. 

A leolvasás pillanatában kiderül, hogy eredeti-e a gyógyszer, mert ha nem szerepel a gyártó által feltöltött kódok között, fennáll a hamisítás gyanúja. A gyógyszert ún. karanténba kell helyezni az ügy kivizsgálásáig. 

Az inaktiválással elérjük azt is, hogy a kiadott doboz nem kerülhet vissza patikai forgalmazásba, nem kerülhet másik fogyasztóhoz, nem juthat vissza a gyógyszerláncba, hisz elérte a rendeltetési helyét. 

Emellett előírássá vált az ún. dézsmazár bevezetése a gyógyszereknél. Míg régen a gyógyszerek nagy részének dobozát szabadon ki tudtuk bontani (ami néha segítség volt, mert meg tudtuk mutatni a vevőnek, aki a vékony hosszúkás, kék-sárga… tablettát kereste, de nem emlékezett a pontos nevére, csak a hatóanyag volt meg. De valljuk be, ez azért nem volt mindennapos dolog.), ez ezentúl lehetetlenné válik sérülés okozása nélkül. Vagyis egyből látszik, ha valaki kibontotta a gyógyszert. 

Mindkét fejlesztés a gyógyszerhamisítások ellen és a gyógyszerbiztonságosság jegyében lett bevezetve. 

Ez nem csak nálunk kötelező, hanem az összes uniós tagállamot érintő szabályozás. 

Magyarországon 2017. július 10-én alapították meg a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt.-t, amely ellátja el a fenti feladatokat az általa kezelt adattároló rendszer („HUMVO Nemzeti adattár”) segítségével. 

2019. februárjáig minden gyógyszertárnak szerződést kellett kötni a HUMVO-val, elő kellett teremtenie a megfelelő technikai hátteret (rendszergazdák által) és beszerezni a kellő eszközöket (DM kód olvasására alkalmas scannerek), hogy elindulhasson a rendszer. 

A gyártóknak biztosítaniuk kell az előírt változtatásokat a dobozokon. Nyilván a meglévő gyógyszereket nem hívják vissza átcsomagolni, de adott határidőn belül meg kell, hogy jelenjen minden dobozon a DM kód és a dézsmazár. Így el is jutottunk az alcímhez – ez az egyik oka az egyre gyakoribb gyógyszerhiánynak. 

Remélem érdekes (és érthető) szakmai cikkel szolgáltam. 

Ha maradt kérdés Önökben, nyugodtan tegyék fel! 

Vénykötelessé válnak egyes ibuprofen és dexibuprofen hatóanyagú gyógyszerek.

Változás a kiadhatóságban!

Legújabb információm szerint 2019.december 1-jétől lép életbe.

Vénykötelessé válik az ibuprofen (Advil, Algoflex, Nurofen, Ibustar, Ibumax, Spedifen...) és a dexibuprofen (Seractil dolo) hatóanyagú gyógyszerek egy része.

- tudhattuk meg az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet) tegnap megjelent közleményéből.

Az ibuprofén a nem szteroid gyulladáscsökkentők közé tartozik. Közel 60 éve van forgalomban a világon. Számos gyógyszerformában (tabletta, szuszpenzió, krém) kapható önmagában vagy kombinációban. Magyarországon jelenleg szinte kizárólag vénynélkül érhető el. (Dániában csak a 200 mg-os ibuprofén érhető el vény nélkül.) 

Alacsonyabb, 1200 mg-nál kisebb napi dózisban széles körben használják különböző állapotok kezelésére, mint a heveny fájdalom, láz, meghűlés. Magasabb dózis javasolt reumás betegségek hosszú távú kezelésére.

Azok a készítmények maradhatnak továbbra is vény nélkül kaphatók, amelyek akut fájdalom- és lázcsillapításra javasoltak és a megengedett legmagasabb napi adagjuk 1200 mg. 

Ilyenek a 200 és 400 mg ibuprofén tartalmú tabletták, folyékony gyógyszerformák, kombinációs készítmények).

Például: Advil Ultra (200mg), Advil Ultra Forte (400mg), Nurofen (200mg), Nurofen forte (400mg), Algoflex (400mg)...

Az olyan készítmények, melyeknél a biztonságos napi dózis (1200 mg ibuprofén, 600 mg dexibuprofén) túllépésének veszélye fokozott vénykötelessé válnak.

Például:

A 600 és 800 mg ibuprofént tartalmazó készítmények.

Algoflex forte (600mg), Ibumax (600 vagy 800mg), Spedifen 600mg...

És a 300 mg dexibuprofént tartalmazó tabletták. Seractil dolo (300mg)

Az OGYÉI döntésének oka:

2006-ban vált ismertté, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása fokozza az artériás thrombotikus események (szívinfarktus, stroke) kockázatát. 

Az Európai Bizottság független tanulmányt végeztetett a gyógyszercsoport (beleértve az ibuprofén) gyomor- és kardiovaszkuláris kockázatának vizsgálatára, amely igazolta, hogy napi 2400 mg-nál magasabb dózisban az ibuprofén a trombózisos események fokozott kockázatával társulhat. 

Az ibuprofén és dexibuprofén (1200 mg ibuprofénnek 600 mg dexibuprofén felel meg) előny-kockázat arányának felülvizsgálatára az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014-ben ún. referrált eljárást indított. 

Az adatok teljességének áttekintése után az EMA Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az ibuprofén magas napi összdózisa fokozza a kardiovaszkularis események kockázatát, viszont 1200 mg-nál alacsonyabb napi adag esetén nem emelkedik a kockázat. 

A bizottság valószínűsítette, hogy dózisfüggő a kockázatnövekedés ebben a dózistartományban. 2015-ben az Európai Gyógyszerügynökség frissített útmutatást adott ki a nagy dózisú ibuprofén használatáról (EMA/325007/2015), melyben a következők szerepelnek: 

„Az ibuprofén legfeljebb napi 1200 mg-os dózisának – ami a szájon át szedhető vény nélkül kapható (OTC) készítmények esetében a legmagasabb általánosan alkalmazott adag az Európai Unióban – alkalmazása esetén nem tapasztalható a kardiovaszkuláris kockázat növekedése.”, 

továbbá 

„ … az orvosoknak az ibuprofénnel történő hosszú távú kezelés megkezdése előtt gondosan mérlegelniük kell a páciensük szív- és keringési betegségekre vonatkozó kockázati tényezőit, különösen akkor, ha magas dózisok alkalmazása szükséges.”

A magasabb összdózis jellemzően mozgásszervi, ízületi panaszok krónikus kezeléséhez szükséges. A jellemzően mozgásszervi panaszokkal rendelkező betegcsoport átlag életkora magasabb, és nagyobb az esélyük a szív és érrendszeri betegségekre. 

Mindezek alapján indokolt az orvosi felügyelet a napi 1200 mg feletti dózis, tehát a mozgásszervi fájdalomcsillapítás indikáció esetén. 

Egy 2016-os dán vizsgálatban közel 30000 beteg adatainak elemzésével azt találták, hogy az ibuprofént rövid ideig használók esetében megnövekedett a szívmegállás kockázata. 

Összhangban az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásával, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet az ibuprofén előny-kockázat értékelésének alapján úgy döntött, hogy az ibuprofén alkmazásával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében azon készítmények maradhatnak továbbra is vény nélkül kaphatók, amelyek akut fájdalom- és lázcsillapításra javasoltak és a megengedett legmagasabb napi adagjuk 1200 mg. (Ilyenek a 200 és 400 mg ibuprofén tartalmú tabletták, folyékony gyógyszerformák, kombinációs készítmények). 

Az olyan készítmények, melyeknél a biztonságos napi dózis (1200 mg ibuprofén, 600 mg dexibuprofén) túllépésének veszélye fokozott (600 és 800 mg ibuprofént, 300 mg dexibuprofént tartalmazó tabletták, vagy javallat reumatikus betegségek kezelésére), vénykötelessé válnak, mivel az orvosnak ismernie kell a beteg kórtörténetét, fel kell mérnie a kardiovaszkuláris rizikófaktorokat és ezek figyelembe vételével kell meghatároznia a gyógyszer adagját és a kezelés időtartamát.

Az OGYÉI közleményt ad ki az érintett készítményekről és a módosítás hatályba lépésének pontos időpontjáról. 

A teljes OGYÉI közlemény ITT olvasható.