Miért forgatják annyit a patikában a dobozokat kiadás előtt?

-  avagy az egyre növekvő gyógyszerhiány egyik oka 

2019.február 9-től találkozhatunk azzal a különleges látvánnyal, ahogy a vényköteles gyógyszerek dobozait a patikai dolgozók kiadás előtt körbe-körbe forgatják. 

Rendszeresen látom a kíváncsi tekinteteket, hogy vajon mi az, amit ennyire nagyon keresek és miért csipogok be a gépbe minden egyes dobozt (mert bár ezt korábban is választhatták a gyógyszertárak, mint egyfajta önellenőrzést, de nem volt előírás). 

A válasz az Európai Bizottság a 2016/161 számon meghozott rendeletében rejlik, amely előírta, hogy a gyógyszer gyártója a gyógyszer csomagolását egyedi azonosítót hordozó biztonsági elemmel köteles ellátni. 

Az úgynevezett datamatrix (DM) kód minden egyes doboz gyógyszert külön-külön azonosítani képes. A régi vonalkódok egy adott fajta gyógyszerhez tartoztak (például Algopyrin 500 mg tabletta 10x), de azon belül minden egyes doboznak ugyanaz volt a vonalkódja. 

A DM kód képes minden egyes doboz (maradjunk az előző példánál) Algopyrint egyedi azonosítóval felruházni. Egy DM kód egy doboz Algopyrinhez tartozik. Nincs két egyforma DM kóddal ellátott Algopyrin 500mg 10x tabletta. 

A forgalomba-hozatali engedélyre jogosult gyógyszerek minden egyes dobozának egyedi azonosítóját rögzítik egy adatbázisban, mielőtt a gyártótól a nagykereskedőkhöz kerül. Ez az adatbázis elérhető a gyógyszerlánc minden tagja - gyártó, nagykereskedő, gyógyszertárak- részére ahol a gyógyszer zárt rendszerben utazhat. 

Mikor a gyógyszertárban kiadjuk a vényköteles gyógyszereket, kötelesek vagyunk minden egyes DM kódot leolvasni és ezzel deaktiválni a rendszerben. 

A leolvasás pillanatában kiderül, hogy eredeti-e a gyógyszer, mert ha nem szerepel a gyártó által feltöltött kódok között, fennáll a hamisítás gyanúja. A gyógyszert ún. karanténba kell helyezni az ügy kivizsgálásáig. 

Az inaktiválással elérjük azt is, hogy a kiadott doboz nem kerülhet vissza patikai forgalmazásba, nem kerülhet másik fogyasztóhoz, nem juthat vissza a gyógyszerláncba, hisz elérte a rendeltetési helyét. 

Emellett előírássá vált az ún. dézsmazár bevezetése a gyógyszereknél. Míg régen a gyógyszerek nagy részének dobozát szabadon ki tudtuk bontani (ami néha segítség volt, mert meg tudtuk mutatni a vevőnek, aki a vékony hosszúkás, kék-sárga… tablettát kereste, de nem emlékezett a pontos nevére, csak a hatóanyag volt meg. De valljuk be, ez azért nem volt mindennapos dolog.), ez ezentúl lehetetlenné válik sérülés okozása nélkül. Vagyis egyből látszik, ha valaki kibontotta a gyógyszert. 

Mindkét fejlesztés a gyógyszerhamisítások ellen és a gyógyszerbiztonságosság jegyében lett bevezetve. 

Ez nem csak nálunk kötelező, hanem az összes uniós tagállamot érintő szabályozás. 

Magyarországon 2017. július 10-én alapították meg a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt.-t, amely ellátja el a fenti feladatokat az általa kezelt adattároló rendszer („HUMVO Nemzeti adattár”) segítségével. 

2019. februárjáig minden gyógyszertárnak szerződést kellett kötni a HUMVO-val, elő kellett teremtenie a megfelelő technikai hátteret (rendszergazdák által) és beszerezni a kellő eszközöket (DM kód olvasására alkalmas scannerek), hogy elindulhasson a rendszer. 

A gyártóknak biztosítaniuk kell az előírt változtatásokat a dobozokon. Nyilván a meglévő gyógyszereket nem hívják vissza átcsomagolni, de adott határidőn belül meg kell, hogy jelenjen minden dobozon a DM kód és a dézsmazár. Így el is jutottunk az alcímhez – ez az egyik oka az egyre gyakoribb gyógyszerhiánynak. 

Remélem érdekes (és érthető) szakmai cikkel szolgáltam. 

Ha maradt kérdés Önökben, nyugodtan tegyék fel!