Szájpenész csecsemőkorban.

Még egy gombával kapcsolatos téma - ráadásul igen rövid! -, aztán ígérem másról lesz szó!

Az előző bejegyzésben azt írtam, hogy most elárulom, mi volt az oka eltűnésemnek. A címből (és a képből), gondolom, már van aki rá is jött, hogy babát várunk. Ez több elfoglaltsággal járt az elmúlt hónapban, mint sejtettem. Most ágynyugalomra lettem ítélve, így remélem több időm lesz az írásra!

Lássuk, mit is érdemes tudni a szájpenészről!

Leggyakrabban csecsemőkorban, időseknél vagy legyengült immunrendszerű felnőtteknél fordul elő.

A szájpenész (orvosi nevén: soor) okozója egy gomba, a Candida Albicans. Ez a gomba az egészséges emberekben is jelen van (a bőr, a szájüreg, a hüvely- és a bélflóra területén) anélkül, hogy problémát okozna, de csecsemőknél, akiknek még nem elég erős, kifejlett az immunrendszerük, már más a helyzet, és a gomba túlzott elszaporodása szájpenészt okoz.

A csecsemőknél sajnos igen elterjedt betegség. Ha a kismamánál hüvelyi candida fertőzés áll fenn, már a szülés során megfertőződik az újszülött. De okozhatnak fertőzést nem megfelelően sterilizált cumik, gumi eszközök, amelyeket a baba etetésénél használunk.

A legjellemzőbb tünetei a szájban keletkező fehér foltok, vagy összefüggő fehér lepedék, amely, ellentétben a szoptatás után a szájban maradt tejjel, nehezen távolítható el, és a foltok alatt kipirosodott, érzékeny a nyálkahártya. A foltok nem mindig fehérek, előfordul, hogy szürkés, sárgás színűek, illetve az is, hogy nem jelentkezik lepedék, csak azt vesszük észre, hogy az íny és a száj sarkaiban vörös, érzékeny, olykor repedezett a nyálkahártya.

Szerencsére a szájpenész nem jár fájdalommal, de az érzékeny nyálkahártya miatt nehézzé válhat az evés és az ivás. Ilyenkor babánk étvágytalanná, nyűgössé válhat, gyakran túlzott nyálfolyás figyelhető meg.

Rosszabb esetben a szájból kiinduló fertőzés - végighaladva az emésztőrendszeren - kiütéseket okozhat a végbélnyílás körül, illetve gombás fertőzés jelentkezhet a pelenkával fedett területeken és a nemi szerveken.

Kezelésére a gyógyszertárban kapható bórax-glicerines (Glycerinum boraxatum, glicerin-bórax,rózsaméz) ecsetelés alkalmazható.

Az ujjra tekert többrétegű steril gézlapot átitatjuk az oldattal és erőteljes mozdulatokkal (nem elég finoman törölgetni, mert úgy hatástalan), jól rányomva a fertőzött területre, áttöröljük a babaszájüregét. (ne ijedjünk meg, ha kicsit véres is lesz a géz az erős dörzsöléstől!) Különösen figyeljünk a belső szájzug rejtettebb helyeire, mert ha valahol megbújik egy kevés a lerakódásból, az újra terjedni kezd a szájban.


Homeopátiás golyácskák közül (hasonlót a hasonlóval elv alapján) a Candida albicans CH15 hígításából napi 1x5 golyócskát adagolhatunk.

A popsi részt - ha szükséges - vagy bóraxos babakrémmel (pl.: Gárdos krém, Ung. neonatorum, más patikai készítésű popsikrém), vagy Canesten krémmel (ami a nemi szerveken is alkalmazható) kenegethetjük.

Figyelni kell a megfelelő fertőtlenítésre, sterilezésre (a cumikat, műanyag vagy szilikon evőeszközöket, a szájába vehető játékokat…), illetve a mellet is érdemes áttörölni magával a bórax-glicerinnel, hogy elkerüljük a visszafertőződést.


Ha több hét után sem tapasztalható javulás, mindenképpen beszéljünk a gyermekorvossal!