A facebook oldalamon (A gyógyszerészválaszol. facebook oldala) nemrég megosztott D-vitamin cseppel
kapcsolatos OGYÉI hír kapcsán gondoltam, hogy éppen ideje egy
cikket szentelnem a D-vitaminnak. Nem is értem erre eddig, hogy nem
kerítettem sort.
Ajánlom ezt a cikket drága
sógornőmnek a messzi Angliában, akinél jobbat nem is kívánhatnék!
A D-vitamin („napfény vitamin”) a
zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik. (mint az A-, E-,
K-vitamin)
Ez azért fontos, mert -ellenben a
vízben oldódó vitaminokkal, amelyeket a szervezet nem képes
sokáig tárolni és túladagolás esetén a nem hasznosuló vitamin
a vizelettel távozik- a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet
elraktározza (elsősorban a zsírszövetekben és a májban), így
túladagolásnál mérgezés tünetei lépnek fel. Az előnye
viszont, hogy nem kell minden nap pótolni. (Pl.: csecsemőknél:
napi 1 csepp D-vitamin vagy heti egyszer 7 csepp)
Mivel zsírban oldódó vitaminról van
szó, mindig érdemes hozzá egy kis zsírosat is fogyasztani, ami
segíti a bélből történő felszívódását. (Nem véletlenül
egyre elterjedtebbek az olivaolajos D-vitamin kapszulák, akol a
D-vitamin nem tablettázva, hanem zsírban oldva található meg)
A D-vitamin okkal hívják „napfény
vitaminnak”, hisz a szervezetünk (egész pontosan a bőrünk)
saját maga állítja elő napfény hatására (UV-B segít az
előállításában).
Ebből adódik, hogy az őszi-téli
hónapokban, amikor testünk nagy részét ruha fedi és jóval
kevesebb a napsütéses órák száma, megfelelő D-vitamin pótlás
nélkül hiányállapot lép fel.
Magyarországon tél végére a
lakosság 90-95 %-ánál D-vitamin hiány mutatható ki. Pótlás
nélkül kb. 2-3 hónap alatt kiürül a szervezetben elraktározott
D-vitamin.
Mivel az élelmiszerekben nagyon kevés
a D-vitamin (egyedül a halmáj olajak a kivételek), normál
táplálkozással a szervezetbe bejuttatott mennyiség
elhanyagolható, ezért a hiányállapot még változatos,
kiegyensúlyozott táplálkozással sem kerülhető el.
Ahogy jön a jó idő, az egészséges
gyermekek és felnőttek D-vitamin-szükségletét teljes mértékben
fedezi, ha elég időt töltenek a napfényen.
De mennyi az elegendő idő?
Nyári hónapokban 15-30 perc
(napszaktól, bőrtípustól függően) elég a megfelelő D-vitamin
szükséglet előállítására. Sajnos, a napfény hatására
képződő D-vitamin mennyisége az időseknél jelentősen csökken,
így náluk előfordul, hogy a nyári időszakban is szükség van
D-vitamin pótlására.
A légköri szennyeződések elnyelik
az UV-sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud előállítódni a
bőrben.
Érdekesség: Angolkór.
Az angolkór egy hiánybetegség,
melynek hátterében jellemzően D-vitamin hiány áll. (mi más is
lenne, ha erről szól a cikk)
A D-vitamin hiány következtében a
kalcium és a foszfor felszívódása a belekben nem megfelelő.
Ennek következménye, hogy a vérben leesik a kalcium és a foszfát
szintje és ez végső soron a csontok lágyulásához vezet.
Gyermekekben jellemző tünet a donga
láb, a gerinc, a medence és a mellkas eltorzulása, amik a normál
terhelés következtében alakulnak ki. Jellemző egyes csontok
megvastagodása, például a térdben, a csuklóban, a bokában. Hat
hónapnál fiatalabb csecsemőknél izomrángás és
tetánia(=merevgörcs) is felléphet.
A betegség első tudományos leírása
Dr. Daniel Whistlertől származik 1645-ből, és Francis Glisson
professzortól 1650-ből. Az angolkórt elsőként Észak-Európában,
elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban írták le az
ipari forradalom alatt, amikor sok ember kezdett élni városi
környezetben, ahol jellemző volt a légszennyezés és a kevés
napfény.
1886-ban és 1890-ben Hirsch és Palm
mennyiségi vizsgálatot végzett az angolkór földrajzi
elterjedésére vonatkozóan és azt találták, hogy az angolkór
kapcsolatban van a napfény hiányával. Ezt igazolta 1919-ben
Huldschinsky, amikor bemutatta, hogy az angolkór ultraviola fénnyel
kezelhető.
D-vitaminok fajtái.
A D-vitamin (kalciferol) egy
összefoglaló név, amely kétféle D-vitamint takar:
- D2-vitamin (ergokalciferol): növényi
eredetű elővitaminból, az ergoszterinből keletkezik ultraviola
(UV-B) sugárzás hatására. Állati eredetű D2-vitamint csupán
néhány halmájolaj-féleség tartalmaz.
- D3-vitamin (kolekalciferol): a
természetben előforduló D-vitaminok nagyobb része D3-vitamin,
amely az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin elővitaminból
alakul ki a bőr felületét érő napfény hatására.
A D3-vitamin biológiai hatását
tekintve aktívabb forma a D2-vitaminnal szemben, vagyis a szervezet
számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin.
Érdekesség: Vitamin vagy hormon?
Bár vitaminként emlegetjük,
valójában hormon. Vitaminoknak nevezzük mindazokat az élettanilag
fontos vegyületeket, melyekre szüksége van a szervezetnek, de nem
képes előállítani. A D-vitaminokat elő tudja állítani a bőrünk
a napsugárzás segítségével. Ezért a D-vitaminok valójában
inkább hormonok.
Milyen élelmiszereben található
D-vitamin?
- zsíros halakban, halak májában
- tej, tejtermékek
- máj
- tojássárgájában
- a dúsított élelmiszerekben (pl.
gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok)
De újra kiemelném, hogy a
táplálkozással bevitt D-vitamin mennyiség elhanyagolható. Túl
nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani belőlük, hogy
elegendő vitaminhoz juthasson a szervezetünk.
Hatása, jelentősége: (Forrás:
https://www.webbeteg.hu)
1. Csontok.
Legfontosabb, legismertebb hatása a
kalciumháztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása.
A D-vitamin szükséges a
csontképződéshez, a csontok egészséges fejlődéséhez, a
csontritkulás megelőzéséhez. Törés után segíti a csontok
gyógyulását.
A gyermekeknél elengedhetetlen a
csontrendszer és a fogak egészséges fejlődéséhez.
2. Rákos betegségek megelőzésében,
kezelésében.
Számos kutatási eredményből arra
lehet következtetni, hogy a szervezet magasabb D-vitamin szintjének
köszönhetően csökken egyes daganatos megbetegedésének
kialakulásának kockázata (emlő-, vastagbél-, prosztata daganat).
Alacsonyabb az áttétképződés esélye és jobban reagál a
kezelésekre, ha megfelelő a D-vitamin szintje.
3. Immunrendszer.
A D-vitamin segíti az immunrendszer
munkáját. Ha a szervezetbe kórokozó került, a D-vitamin
immunreakciót indít el, így szerepe van a megfázás megelőzésében
és kezelésében is.
4. Cukorbetegség.
Legújabb kutatási eredmények alapján
a D-vitamin szerepet játszik mind az 1-es, mind a 2-es típusú
cukorbetegség megelőzésében.
Bizonyos vírusfertőzések hatására
a hasnyálmirigy sejtek elpusztulnak, így nem tud kellő mennyiségű
inzulin termelődni. A D-vitamin csökkenti a veszélyes
vírusfertőzések esélyét. (l. 3-as pont)
5. Szív- és érrendszeri betegségek.
A D-vitamin-hiány növelheti a szív-
és érrendszeri betegségek kialakulását, beleértve az
érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóját is.
6. Parkinson-kór.
A legújabb kutatási eredmények
igazolják, hogy az alacsony D-vitamin szint a Parkinson-kór egyik
rizikófaktora.
7. Depresszió.
A téli depresszió tüneteinek
(lehangoltság, kedvetlenség, ingerlékenység, kimerültség
érzés...) kialakulása összefüggésben áll magával a
vitaminhiánnyal.
8. Pajzsmirigy.
A D-vitaminról sokáig azt hitték,
hogy egy „egyszerű” vitamin, ám az utóbbi évek kutatásai
során a tudósok rájöttek arra, hogy már-már hormonként
viselkedik, így fontos szerepe van a hormonháztartás egészséges
működésében. Éppen ezért hiánya gyakran jár együtt
inzulinrezisztenciával, illetve pajzsmirigyzavarral is.
9. PCOS.
Tanulmányok bizonyították, hogy
minden második PCOS beteg szervezetében jelentős a
D-vitamin-hiány, különösen azoknál, akiknél hasi elhízás
figyelhető meg.
Emellett összefüggést találtak a
D-vitamin hiányának mértéke és az LH, valamint FSH hormonok
szintje között, melyek a peteérést stimulálják. Vagyis a
D-vitamin-hiány lehet a hiányzó láncszem annak magyarázatában,
hogy egyes PCOS betegek esetén miért súlyosbodnak a tünetek, míg
mások csak csekély mértékben érintettek.
10. Szklerózis multiplex.
Nagyobb a szklerózis multiplex (SM)
kockázata azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak
arra, hogy vérükben kevés a D-vitamin legyen - állapította meg
egy nagy léptékű kanadai tanulmány.
Az eredmények, melyeket több
tízezer európai származású ember genetikai profiljának
tanulmányozásával kaptak, azt az elméletet támasztják alá,
hogy a "napfényvitaminnak" közel lehet az idegrendszer
gyógyíthatatlan megbetegedéséhez, a szklerózis multiplexhez -
tudósított a BBC hírportálja 2015-ben. A kutatók szerint
valószínűleg környezeti és genetikai tényezők egyaránt
szerepet játszanak a kór kialakulásában.
11. Családtervezés.
Egy 2012-ben napvilágot látott
tanulmány szerint még a gyermekvállalás esélyét is sikeresen
befolyásolhatja, ha megfelelő a szervezet D-vitamin-szintje.
Ezt alátámasztja a régi megfigyelés,
miszerint az északi országokban télen kimutatható mértékben
visszaesik a teherbe esések száma. Természetesen nemcsak a
fogamzóképesség növeléséhez, a magzat kihordásához is
elengedhetetlen a megfelelő vitaminszint.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint
hogy a fogamzást követően a szervezet addig soha nem látott
szintre próbálja emelni a D-vitamin-tartalékait. A magzat számára
ugyanis az anyai szervezet az egyedüli D-vitamin-forrás. Hiányában
csontrendszeri eltérések is kialakulhatnak, sőt, valószínűleg
az izmok, az idegrendszer és az immunrendszer érését is
kedvezőtlenül befolyásolhatja az anya vitaminhiányos állapota.
12. Fogyókúra.
Több tanulmány igazolja, hogy
hatékonyabban tud megszabadulni a plusz kilóktól az a fogyókúrázó,
akinek szervezetében megfelelő a D-vitamin szint, mint azok, akik
D-vitamin hiányban szenvednek, vagy túl alacsony a D-vitamin
szintjük.
Hiánytünetei:
Hiányában gyermekeknél angolkór
(rachitis), felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás, gyors
és hirtelen fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes
D-vitamin hiányában beépülni a csontokba és a fogakba. Emellett
izomgörcsök jelentkezhetnek.
A gyermekkori alacsony D-vitamin szint
jelei:
- a bőr sápadtsága
- puha koponyacsontok, boltozatos
homlok
- elgörbült alsó végtagok („o”
láb kialakulása)
- mellkasi csontok, a bordák
deformálódása („tyúkmell”)
- fokozott hajlam a csonttörésre
izomzat tónusának csökkenése
- fogzás és mozgásfejlődés késése
- gyakori légúti fertőzések
Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány?
Mint ahogy fentebb volt róla szó,
téli időszakban, amikor túl kevés napsütés éri a testet,
bárkinél előfordulhat D-vitamin hiány. Emellett főleg idős
embereknél vagy bizonyos ruházat (például csador) viselése
esetén.
Ha a bélrendszerből csökken a
D-vitamin-felvétel (pl. coeliakia miatt).
Megnövekedett igény (terhesség,
szoptatási időszak, gyerekek esetében).
Bizonyos gyógyszerek szedése
csökkentheti a szintjét (antiepileptikumok).
Pótlása.
A D-vitamin-adagolást egyénre
szabottan kell kialakítani, figyelembe véve az életkort, a
testsúlyt, az egészségi állapotot, az esetlegesen szedett
gyógyszereket, a szabad levegőn eltöltött időt...
A hazai ajánlás napi
D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg
D3-vitamin):
Csecsemők számára: 400-1000 NE
Gyermekek számára: 600-1000 NE
Serdülők számára: 800-1000 NE
Felnőttek és várandósok számára:
1500-2000 NE
 |
| D-vitamin akció |
Túladagolás.
A túladagolás kockázata csak abban
az esetben áll fenn, ha táplálék-kiegészítő formában, magas
dózisban és hosszabb távon juttatják be a szervezetbe és ott
felhalmozódik. (ahogy történt az Eurovit D-vitamin csepp kapcsán
– egy csepp helyett egy egész pipettányit – 20-40 cseppnek
megfelelő mennyiséget – adtak be huzamosabb ideig az anyukák)
Miután az élelmiszerben alig
található D-vitamin, az élelmiszer általi véletlenszerű
túladagolás gyakorlatilag nem lehetséges.
Ugyanez vonatkozik a napozásra is. A
szervezet nem termel több D-vitamint, ha nincs rá szüksége.
Vagyis nem kell félnünk, hogy D-vitamin mérgezés lép fel ha
egész nap a napon vagyunk. (a bőrünk védelme az UV sugárzással
szemben más dolog, arra minden esetben figyelnünk kell)
Túladagolás tünetei:
- étvágytalanság
- hányinger, hányás
- hasmenés
- fokozott vizeletkiválasztás
- gyengeség
- idegesség
- szomjúság
- bőrviszketés
Súlyosabb esetekben:
- törékennyé válnak a csontok
- megemelkedik a vér kalcium szintje
- vesekőképződés veszélyei
D-vitamin és a K-vitamin.
A K-vitaminról tervezek egy külön
cikket, de itt is fontosnak tartom megemlíteni.
A D-vitamin szedése mellett fontos
odafigyelni a megfelelő K2-vitamin bevitelre is. A K-vitamin egyik
hatása, hogy a vérben lévő kalciumfelesleget a csontokba
irányítja, ezáltal biztosítva azt, hogy a kalcium ne kerüljön a
véredény falára vagy ne vesekő formában jelenjen meg.
Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium
felszívódását, növeli a felszívódó kalcium mennyiségét is.
A K2-vitamin segít, hogy a kalcium a megfelelő helyre, a csontokba
jusson.
Fontos megjegyeznem, hogy – a
D-vitaminnal ellentétben - a K2-vitaminhoz ételeinken keresztül is
hozzájuthatunk, ezért ha a táplálékkal bejut a megfelelő
mennyiség, nem szükséges pótolni.
K-vitaminban gazdag élelmiszerek: zöld
leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót, fehérrépa zöldje,
kelkáposzta, mángold, rukkola, kelbimbó, brokkoli, római
saláta...)
Kapcsolódó írásaim:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése