2013. július 24., szerda

Mire érdemes a hőségriadó ideje alatt figyelnünk?

Mivel a mai naptól 2-es fokú hőségriasztás lépett érvénybe, gondoltam nem árt egy csokorba - egészen pontosan 6 pontba - szedni, mi az, amire feltétlenül figyelnünk kell a nagy melegben (nem csak a hőségriasztás esetén).


1. Megfelelő folyadékbevitel.
Melegben megnő a szervezet folyadékigénye, nagyobb a folyedékveszteség. Igyekezzünk kerülni a magas cukortartalmú, illetve az alkoholos italokat.
2. Megfelelő táplálkozás.
Kerüljük a zsíros, fűszeres ételeket, amelyek megterhelik a szervezetet.

3. Közvetlen napsütés kerülése.
Különösen komolyan kell venni ezt a tilalmat 11.00-16.00 óra között. 
4. Megfelelő napvédelem.
Itt nem csak a naptejek használatára, hanem a megfelelő öltözködésre is gondolok! Igyekezzünk megelőzni a napszúrást! 
5. Idősek, gyermekek védelme.
Figyeljünk a környezetünkben lévő gyermekekre és idősekre, különösen veszélyes a hőség a keringési problémával küzdő betegeknek!
6. Napérzékenységet okozó gyógyszerek.
Érdemes megtudnunk, hogy az általunk szedett gyógyszer okozhat-e ilyen problémát.
Erről bővebben az alábbi oldalon olvashatnak:

2013. július 16., kedd

Veszélyes-e a sok antibiotikum gyermekkorban?

Amit az antibiotikumokról a legfontosabb tudni, hogy csak és kizárólag baktériumok ellen hatásosok, vírusok ellen nem!
Sajnos – mind gyermek-, mind felnőttkorban- sok esetben indokolatlan az alkalmazásuk, mivel a betegség hátterében nem baktérium okozta fertőzés áll, hanem vírus. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek is, mikor pl. influenza esetében (amelyet vírus okoz), bakteriális felülfertőződés alakul ki, így szükségessé válik az antibiotikum adása. 
Milyen veszélyei vannak az antibiotikumok szedésének?
Gyermekeknél leggyakrabban a hasmenéssel találkozik a szülő. Ennek oka az, hogy az antibiotikumok nem válogatnak, vagyis nem csak a káros baktériumokat pusztítják el, hanem a bélrendszerben található hasznos baktériumokat is - felborítva ezzel a bélflóra kényes gomba-baktérium egyensúlyát. A gombák túlsúlya pedig hasmenést okoz.
Szerencsére egyre többen tudnak – vagy a reklámokból, az orvostól, vagy a gyógyszerészüktől… - a bélflóra helyreállító pro-és prebiotikumokról. Így az antibiotikum terápiával egy időben elkezdett bélflóra helyreállító készítmények szedése megelőzheti ezt a problémát.
Lányok esetében felborulhat a hüvelyflóra egyensúlya is. Az antibiotikum kúra mellékhatásaként sajnos kialakulhat gombás fertőzés. 
A másik nagyon veszélyes dolog, a baktériumok antibiotikumok ellen kialakuló rezisztenciája. Ez nem annyira kézzelfogható dolog a szülőknek, mint a hasmenés, de hosszú távon sokkal veszélyesebb, mivel olyan baktériumtörzsek alakulhatnak ki, amelyek ellen nem használnak a meglévő antibiotikumok. (Ezért is van, hogy sok esetben egy antibiotikum kúra nem is elég. Másik –vagy akár harmadik- fajtát ír fel az orvos és csak úgy sikerül meggyógyulnia a betegnek.
Ezt egyrészt az indokolatlan, másrész a nem megfelelő antibiotikum használat okozza. Sok esetben a gyógyszert nem szedik az orvos által előírt adagokban vagy ideig.
Sajnos nem egy esetben találkoztam olyan szülővel, aki túl soknak tartotta a napi kétszeri-háromszori adagolást, önhatalmúlag csökkentette az adagot és büszkén mesélte, hogy így is meggyógyult a gyerek. Ahhoz, hogy az antibiotikum kifejtse hatását és teljesen el tudja pusztítani a szervezetben lévő baktériumokat, folyamatosan megfelelő szinten jelen kell lennie. Viszont, ha az előírt napi 3x1 helyett, csak 2x1-et kap a beteg, a gyógyszer nem tudja elérni a szükséges koncentrációt, így a felépülés után a szervezetben maradhatnak „túlélő” baktériumok, amelyek megtanulnak ellenállni az adott antibiotikumnak.
Ugyanez lehet a végeredménye, ha hamarabb befejezik az antibiotikum kúrát. Jobban van a gyerek, nincs már láza, úgy gondolja a szülő, nem terheli tovább a kicsi szervezetét, de ezzel sajnos csak rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésére adnak lehetőséget.
Minden esetben be kell szedni az előírt mennyiséget az orvos által előírt adagokban, ha gyógyultnak tűnik is a gyermek!



2013. július 1., hétfő

Semmelweis nap - július 1.

 
 
Tudom, hogy elkésett ez a bejegyzés, hisz vége a napnak, de úgy gondolom mégis érdemes foglalkozni vele, hogy jövőre ne érje meglepetésként Önöket a július 1-e. 
 
Miért nincsenek nyitva a gyógyszertárak, nincs háziorvosi rendelés...?
 
A Semmelweis nap Semmelweis Ignác, magyar orvos születésnapja. Semmelweis 1818. július 1-jén született Budán, ennek emlékére lett ez a nap a magyar egészségügy napja.
 
 
"Július 1-je Semmelweis nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap" - ezzel egészült ki az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003-as törvény aszerint a módosító javaslat szerint, amit Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyújtott be a parlamentnek.
 
A tervezet indoklása szerint a Semmelweis nap munkaszüneti nappá történő nyilvánítása "az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését, presztízsének emelését szolgálja".
 
"Az egészségügyi dolgozók az egészségügyi ellátórendszer mozgatórugói, áldozatos munkájuk azonban sem szakmailag, sem pedig anyagilag nincsen kellő módon megbecsülve, ezért is gyorsult fel az utóbbi években a magyar orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók külföldre vándorlása" - áll az általános indoklásban, amely szerint egy "széleskörű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása elengedhetetlen".
 
Július 1-jén van a Köztisztviselők Napja is, ami 2001 óta munkaszüneti nap, így sok egészségügyi dolgozónak már eddig is munkaszüneti nap volt ez a nap. Ekkor zárva tartanak a köztisztviselőket foglalkoztató intézmények, vagyis például a minisztériumok, a közigazgatási hivatalok, a megyei önkormányzati hivatalok, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az adóhivatalok, az Országos Egészségügyi Pénztár és az ÁNTSZ is. (forrás:www.origo.hu)