2012. november 25., vasárnap

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése inzulinnal.




Ma körüljárjuk a forgalomban lévő inzulinkészítmények fajtáit, alkalmazásának módjait, lehetséges mellékhatásait.

Természetesen az inzulinok fajtáinak és pontos adagolásának beállítása orvosi feladat, folyamatos felügyelet és mérés mellett kórházban/klinikán történik. Ez a cikk csak egy általános betekintést enged az alapvető elvekről.

Az inzulint a szervezetbe juttatni csak parenterálisan lehetséges, vagyis a tápcsatorna megkerülésével, mivel a gyomor-bélrendszerben elbomlik, hatástalanná válik. Ez leggyakrabban subcutan (sc., azaz bőrön keresztül, a bőr felső rétegébe juttatva) történik, de lehetséges még a bejuttatás izomba (im.,intra musculum), illetve vénába (iv.,intra venam) adott injekcióval.

Az inzulin ezen felül képes áthatolni a különböző nyálkahártyákon, ezáltal fel tud szívódni mind a tüdőből (inhalációval), mind a száj nyálkahártyájáról.

Inhaláló készítmények jelen pillanatban még nincsenek forgalomban, engedélyezés előtt állnak. Ezek a típusú inzulinok csak az étkezéssel összefüggő inzulinszint beállítására alkalmasak, a bazális inzulinszintet nem tudják rendben tartani. (kicsit lentebb pontosan meg is magyarázom, melyik szint, mit jelent és miért fontos)



 Maga az inzulin felszívódása függ:

- az inzulin fajtájától (erről részletesebben kicsit később)

- a beadás módjától

- a beadás helyétől

- a kapillárisok állapotától

 - a beadás helyének esetleges elváltozásától (pl.: gyulladás)

- még a bőr hőmérséklete is befolyással lehet rá…



Az 1-es típusú cukorbetegségben egyrészt biztosítani kell a bazális (vagyis étkezések közötti és az éjszakai), illetve az étkezéstől függő (postprandialis) inzulinszintet. Erre csak különböző hatáskezdetű és hatástartamú készítmények kombinációja képes. 


Korábban sertés és marha hasnyálmirigyből kivont inzulinkészítményeket alkalmaztak. Ezek gyakran allergizáltak. Mára felváltották őket a rekombináns DNS technológiával előállított humán inzulinkészítmények, amelyek igen nagy tisztaságúak.


Fajtái: (subcutan alkalmazva)

- Ultragyors hatású inzulinkészítmények. (inzulin lispro: Humalog 100, Humalog Mix 25, Humalog Mix 50; inzulin aspart: Novomix 30, Novorapid; inzulin glulisin: Apidra)

Hatás kezdete: 10-20 perc
Csúcshatás, hatásmaximum: 1/2-1 óra
Hatás időtartama: 3-5 óra


- Gyors hatású inzulinkészítmények. (reguláris inzulin)

Hatás kezdete: 1/2 óra
Csúcshatás, hatásmaximum: 1-3 óra
Hatás időtartama: 5-8 óra


- Közepes hatástartamú inzulinkészítmények. (isophan inzulin: Mixtard)

Hatás kezdete: 1 óra
Csúcshatás, hatásmaximum: 2-8 óra
Hatás időtartama: 18-20 óra


- Elhúzódó hatású inzulinkészítmények. (inzulin detemir: Levemir, inzulin glargin: Lantus)

Hatás kezdete: 1-1,5 óra
Csúcshatás, hatásmaximum: 4-5 óra
Hatás időtartama: 24 óra


A bazális inzulinszintet a napi egyszer vagy kétszer adott közepes vagy többnyire naponta egyszer adott hosszú hatású inzulinkészítménnyel biztosítják. Míg az étkezéstől függő inzulinszint beállítására a fő étkezések előtt adott ultragyors (10-15 perccel előtte), vagy gyors (30-45 perccel az étkezés előtt) hatású inzulinkészítmény alkalmas.

Eltartásuk: hűtőszekrényben 2-8 °C között.

Természetesen, mint minden gyógyszernek, az inzulinkészítményeknek is vannak lehetséges mellékhatásaik.

- Allergia.

Elsősorban a szennyező anyagok, nagyon ritkán maga az inzulin okozza. Gyakori tünet a helyi bőrreakció, ami a kezelés folytatásával rendszerint magától elmúlik.


- Rezisztencia.

A legtöbb cukorbetegnél kismértékben előfordul, hogy a szervezet ellenanyagot termel, de az csak ritkán jut el rezisztencia kialakulásához.
- Hipoglikémia.
Igaz a végére hagytam, de ez a legfontosabb és legveszélyesebb mellékhatása az inzulinoknak. Rendkívül gyorsan alakul ki.

Oka lehet:
- inzulintúladagolás
- alkoholfogyasztás
- étkezési hiba
- erős, a szokottnál eltérő fizikai megterhelés


Leggyakoribb tünetei:
- izzadás
- szapora, egyenetlen, illetve felgyorsult szívverés
- éhségérzet
- hányinger

Ezek a tünetek jelzik a betegnek a vércukorszint csökkenését, lehetőséget adva neki, hogy szájon át cukrot vigyen be.

Bizonyos esetben a tünetek egy része dominál (szédülés, összefüggés nélküli beszéd, kettőslátás…), ami részegségre emlékeztet. Végső soron, ha nem történik meg időben a cukor bevitel, központi idegrendszeri görcsök, majd kóma alakul ki. (Ebben az esetben intra vénás glükózbevitelre van szükség.)


Végül nézzük meg, milyen készítmények képesek befolyásolni az inzulin hatását!

- Csökkentik: kortikoszteroidok, szteroid fogamzásgátlók, pajzsmirigyhormon-készítmények, kalcium-csatornablokkolók, egyes vízhajtók, szimpatomimetikumok

 - Növelik: szimpatolitikumok, alkohol, szalicilátok.



(Forrás: Gyires Klára-Fürst Zsuzsanna: A farmakológia alapjai)

Kapcsolódó írásaim:

2012. november 22., csütörtök

1-es típusú -inzulinfüggő- cukorbetegség.




Mint az előző bejegyzésben is írtam, a következőekben a cukorbetegség (más néven: diabétesz, diabetes mellitus, avagy édes vizelés) különböző típusaival foglalkozunk. Megnézzük mit is jelentenek valójában ezek a betegségek, kialakulásuknak okait, tüneteiket és a kezelésükre használt gyógyszereket. Ma az 1-es típus kerül terítékre.


Maga a cukorbetegség a legelterjedtebb anyagcsere-betegség az egész világon. A vérben felhalmozódik a glükóz (vagyis szőlőcukor), mivel nem tud a sejtekbe jutni, így azok „éheznek”. Ehhez a folyamathoz (a glükóz sejtekbe jutásához) inzulinra van szükség (az előző cikkben részletesebben is olvashatnak erről). Cukorbetegségben ez a mechanizmus sérül. Vagy azáltal, hogy nem termelődik elég inzulin a hasnyálmirigyben (1-es típusú), vagy ugyan termelődik megfelelő mennyiségű inzulin, de a célsejtek nem érzékelik (2-es típusú). Ez a leírás egy kicsit sarkított, de mindjárt megnézzük pontosabban is!


Először még azt tisztázzuk le, milyen értéknél is beszélünk cukorbetegségről!

Cukorbetegségről akkor van szó, ha

- az éhgyomri vércukorérték: 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy

- a cukorterhelés során a 120 perccel későbbi érték 11,1 mmol/l vagy magasabb.




És most nézzük az 1-es típust!

A betegség oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulintermelő ún. béta-sejtek pusztulása. A sejtek pusztulását autoimmun folyamat okozza, azaz nem külső ok van (pl.: vírus, gomba…) a háttérben, hanem a szervezet támad maga ellen. Az immunrendszer „meghibásodása” miatt a saját – jelen esetben a hasnyálmirigy béta-sejtjeit – idegenként azonosítja és ellenanyagot termel ellene. (Normál esetben ugyanígy működik az immunrendszer, ha például daganatos sejtet észlel.)

A kiváltó ok sajnos a mai napig ismeretlen.

Az 1-es típusú cukorbetegség bármely életkorban kialakulhat, bár jellemzően gyermek- és fiatalkorban a gyakoribb. Elterjedtsége a 2-es típuséhoz viszonyítva ritkább; a cukorbetegek kb.10%-a szenved benne.


Hajlamosító tényezők:

1. Genetikai háttér:

Az örökletesség szerepét már rég felismerték. Cukorbetegek családjait vizsgálva azt figyelték meg, hogy az esetek közel 20%-ában a közeli rokonok között már előfordult diabétesz.


2. Környezeti tényezők:

- A cukorbetegség kialakulásában bizonyos vírusokat, mint a mumpsz, a citomegalovírus (CMV), a coxsacki-, a rubeola, és az Echo-vírusokat, mint kiváltó tényezőt tartanak számon.

Ezt azzal magyarázzák, hogy a felsorolt vírusok antigénjei hasonlítanak a béta-sejtek antigénjeihez, így a szervezet által termelt ellenanyagok a hasnyálmirigy sejtjeit is károsítják, mivel nem tud különbséget tenni közöttük. Ezt az elméletet igazolni látszik az, hogy az újként diagnosztizált cukorbetegek véréből sok vírus-antitestet és vírusalkotó-részecskét mutattak ki, ami egyértelműen a fertőzésre utal.

- Szabad gyökök, amelyek a béta-sejteket károsítják.

(A szabad gyökök olyan, rendkívül reakcióképes, rövid életű molekulák, amelyek a szervezet bármelyik sejtével képesek reakcióba lépni és ezáltal károsítani azt. – ez így elég rövid megfogalmazása az egésznek. Azt hiszem, egy másik alkalommal foglalkozunk egy kicsit vele és az őket közömbösíteni képes antioxidánsokkal!)


(3. Csecsemőkori tehéntej fogyasztás.

Ezt a pontot azért teszem zárójelbe, mert bár a legújabb kutatások alátámasztani látszanak a tézist, de teljes mértékben nem sikerült igazolni. De nézzük meg, miről is van szó!



„A feltételezés alapjául finn kutatók által végzett megfigyelés szolgál, mely során azt találták, hogy a tehéntejet (tápszert) fogyasztó csecsemők körében gyakrabban fordul elő a cukorbetegség az anyatejjel táplált társaikhoz képest.

Úgy gondolják, hogy a mesterséges tápszerben lévő albumin egyik aminosav-szekvenciája olyan antigén hatású vegyület, amely a csecsemők könnyebben áthatolható bélfalán keresztül a vérkeringésbe jut. A keringésbe érve autoimmun reakciót indít el,
melynek eredményképpen olyan toxikus anyagokat termel az immunrendszer, mely az inzulintermelő sejtek pusztulását okozza.”) (forrás:MTI)



Tünetei:

Az első tünetek rendszerint nagyon váratlanul és rövid időn belül jelentkeznek. Ezek pedig:

- állandó szomjúságérzet, szájszárazság

- gyakori vizeletürítés

(A vizelet mennyisége megnő, illetve édessé válik a benne kiválasztódott cukortól. Erre utal a betegség egyik neve: édes vizelés.
Egy kis érdekesség: a cukortesztek megjelenése előtt az orvosok a vizelet megízlelésével állapították meg a cukorbetegséget.)

- látászavar

- állandó kimerültség

- gyors fogyás


Szövődményei: (abban az esetben, ha nem sikerül normál értéken tartani a vércukor-szintet)

- Retinopátia, vagyis a szemfenéki erek károsodása. (látásromlás, súlyos, kezeletlen esetben pedig vaksághoz vezet)

- Nefropátia, azaz a vese hajszálereinek károsodása. (a súlyos károsodás veseelégtelenséghez vezet, ami dialízist, végső esetben vese átültetést tehet indokolttá)

- Neuropátia, az idegeket ellátó erek károsodása. (kísérő tünetei: kéz, láb és a fábfej zsibbadása, fülzúgás, férfiaknál erekciós zavarok)

- Megnő a fertőzések iránti érzékenység.

- Szív- és érrendszeri betegségek kialakulása. (fokozódik a szívroham és a stroke kialakulásának veszélye, mivel az erekben képződő lerakódások megkeményítik az erek falát, és beszűkítik az erek belső átmérőjét).



Kezelése:

Ebből a típusú diabéteszből nem lehet kigyógyulni, mivel az elpusztult béta-sejteket a szervezet nem tudja pótolni, kezelése inzulinpótlással és megfelelő életmóddal (diéta, testmozgás…) történik.

A különféle inzulinokkal a következő alkalommal foglalkozunk kicsit részletesebben.


Kapcsolódó írásaim:

2012. november 14., szerda

Amit az inzulinról tudni érdemes.


A legutóbbi bejegyzésemben már sejtettem, hogy ennek a hónapnak és a cukorbetegségnek van némi köze egymáshoz. Most elárulom, mi is az! :)

November 14-e, azaz a mai nap, a „Cukorbetegek világnapja” (diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttműködésével tartanak 1991 óta az inzulin egyik felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján.

Ebből az is kiderül, hogy az inzulin központi szerepet játszik a diabéteszben. Ma ezzel a témával foglalkozunk. A következő bejegyzésekben pedig a cukorbetegségek típusait, azok tüneteit, kezelésének lehetőségeit boncolgatjuk.

Az inzulin egy polipeptid típusú hormon (az elnevezése a latin insula, sziget szóból ered), amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben (erre utal az elnevezés) található béta-sejtek termelik és alapvető szerepe van a normál vércukorszint fenntartásában.

Felfedezésének története:

"A cukorbetegség az 1920-as évekig halálos betegségnek számított. Először Viktória királynő orvosa fedezett fel a hasnyálmirigyben apró kristályokat, amelyek jelenlétét a cukorbetegséghez kapcsolta kísérletei során.

Mering és Minkowski 1889-ben végeztek kísérletet kutyákon. Eltávolították a hasnyálmirigyüket, és azok cukorbetegek lettek.

Nicolae Paulescu, a bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora volt az első, akinek 1916-ban sikerült izolálnia az inzulint, amit ő pancreinnek nevezett.

1921-ben két torontói orvos – Frederick Banting és Charles Best – McLeod laboratóriumában megismételték von Mering és Minkowski kísérletét: eltávolították kutyák hasnyálmirigyét. A műtéttel inzulinhiányt idéztek elő náluk, ami a vércukorszint megemelkedésével járt. Ezután a hasnyálmirigyből előállított kivonattal injekciózták be az állatokat és azt találták, hogy a vércukorszint hirtelen lecsökkent. Ez jelezte, hogy a hasnyálmirigyben valóban van egy vegyület (az inzulin), ami a véráramba jutva tényleg képes a vércukorszint csökkentésére.
Megtörtént tehát az inzulin "felfedezése". Banting és Best, James Collip kémikus kollégájukkal tovább dolgozott a Torontói Egyetemen és végül sikerült az inzulint szarvasmarhák hasnyálmirigyéből izolálniuk.
1922-ben az első beteg, aki megkapta az inzulininjekciót, egy 13 éves fiú volt, aki diabéteszes kómában feküdt és már csak órái voltak hátra. Az injekció után a fiú felébredt a kómából. Ezért e felfedezésükért Banting és a laboratórium vezetője – MacLeod – 1923-ban megkapták az orvosi Nobel-díjat. Mind a ketten megosztották a díjjal járó pénzt Besttel és Collippal (habár ezt egyes források szerint csak Banting tette). Banting és Best az inzulin szabadalmát nem védte le, szabadon elérhetővé tették és nem tettek kísérletet az inzulinprodukció kisajátítására sem. Ennek az önzetlenségnek köszönhetően az inzulinkezelés gyorsan elterjedt a világon." (forrás: Wikipédia)

Az inzulin folyamatosan termelődik a hasnyálmirigyben és bizonyos mennyiség étkezésektől függetlenül is kiválasztódik a nap során.
Az inzulin segítségével képesek a sejtek a vérben található glükózt (szőlőcukrot) felvenni.


Kicsit leegyszerűsítve úgy néz ki a dolog, hogy a táplálékkal bejutott glükóz hatására a hasnyálmirigyből inuzlin áramlik ki, amely fokozza a máj, a zsírszövet és az izom glükózfelvételét, így csökken, normalizálódik a vér cukor szintje. Természetesen ez nem ennyire egyszerű folyamat!

Több összetevője is van a mechanizmusnak (pl.: az inzulin fokozza a máj és az izom glikolízisét, azaz glükóz lebomlását; csökkenti bennük a glukoneogenezist, vagyis a glükóz szintézisét... és még sorolhatnám), de ez már nagyon szakmai lenne. Ha valakit érdekel, nagyon szívesen leírom emailben!
Az inzulin nem csak a szénhidrát-, hanem a zsír- és fehérjeanyagcserére is hatással van, ezzel azonban most szintén nem foglalkozunk-talán egy másik alkalommal. :)


A vércukor szintjének növekedésére két lépésben történik a válasz. Először egy gyors (perceken belül) kialakuló inzulin kiválasztódás történik, majd egy lassú, elhúzódó idejű kiáramlás történik, amikor a frissen szintetizálódott hormon kerül a véráramba, így biztosítva a megfelelő vércukor szintet.

Cukorbetegségben (vagy magának az inzulinnak a hiányában-1-es típusú-, vagy inzulinrezisztencia -2-es típusú diabétesz- miatt) a szervezet sejtjei nem képesek a glükózt a vérből felvenni, így az a vérben marad és megemeli a vércukorszintet. (ez megint leegyszerűsítve, de a lényege ez)

Következő alkalommal ezzel a két formával foglalkozunk.